Táankelemil ku beetik jets'eknakil

Kts'íibtikbáaj, kxokikbáaj

Joan Serra Montagut
Oochel Archivo fotográfico del proyecto Ja’ab
K'iintsil

Jo', Yucatán
Viernes 10 ti' agosto, 2017

Ti’ le k’iino’oba’ múuch’ ka’ap’éel noj máank’inalo’ob (9 yéetel 12 ti’ agosto), yéetelo’obe’ ku páajtal u káajal kbeetik jump’éel ts’íib yaan u láak’intiko’on ti’ jayp’éel winalo’ob: u Máank’inal Máasewal Kaajo’ob yéetel u Máank’inal Táankelemil. Ma’ náach ku máan ktuukul ti’ le ka’ap’éel k’iimbesajo’oba’ tumen jump’éel ba’al ku je’ets’el le ken wóol tukulta’ak ba’ax u beelal ba’ale’ óol tia’al tuláakal máak; yóok’ol le je’el xano’, ku yantal to’on u páajtalil k-e’esik bix kna’atik miatsil yéetel kaambalil, beey jump’éel ba’al ku tukulta’al ti’ chichanil kaaj, ba’ale’ ku beeta’al wa ku biinsa’al ti’ méek’tankaajo’ob.

Kpáayt’antike’ex tia’al ka xoko’one’ex lalaj viernes le ts’íiba’, tumen le kéen a beete’exe’, yaan a wokole’ex ichil ktuukul síij yóok’olal le ka’ap’éel noj ba’al ku k’iimbesa’al ti’ tuláakal yóok’ol kaab: u k’a’ananil kjel chíimpoltik kch’i’ibalil yéetel kmiatsil, beyxan u k’a’ananil u séeb chikpajal u meyaj táankelemo’ob tia’al u béeytal u k’e’exel ba’ax ma’ patal ti’ yóok’ol kaabi’. Le ts’íibila’ yanchaj tumen k’a’abéet kts’áak ojéeltbil tuláakal le noj meyajo’ob táan u taal u beeta’al ti’ jo’op’éel ja’abo’ob paachil, tia’al u kaxta’al jets’eknakil, tsikbal, múul biinsajbail, tuukul, its’at yéetel patjo’ol ichil táankelemo’ob ti’ maaya lu’um yaan ti’ lajka’ap’éel noj kaajo’ob ti’ El Salvador, Honduras, Guatemala, Belice yéetel México. Meyajo’obe’ ku ch’a’ako’ob u yóol ti’ múul ts’íib yéetel u péektsita’akl xook, ku beeta’al tumen kmúuch’kabil SOM Editorial Colectiva (www.someditorialcolectiva.org) yéetel ti’ Proyecto Ja’ab. Jump’éel ba’al mix juntéen yáax beeta’ak, ts’o’okole’ u béeykunsmaj, yéetel ya’abach meyaj yéetel áantajil, u beetik ba’ax ku tukultik, tia’al beyo’ u ts’aatáantik je’el ba’axa’ak talamilo’ob ku yantal le ken óotak múul beetbil junmúuch’ áanalte’ob ti’ jump’éel lu’um, ti’ América Latina yéetel ma’ xan wa tak ti’ yóok’ol kaabi’.

Escribirnos, leernos jump’éel ts’íib, ba’ale’ beyxan jump’éel kúulpach xook yaan u xu’ulul le kéen béeyak u chíikpajal u yich le noj meyaja’, u jóok’ol u ts’ook áanalte’il ti’ le múuch’ yaan u beeta’alo’ob. Ti’ winal ku náats’alo’obe’, u tuukul ya’abach táankelemo’obe’ yaan u béeytal u xo’okol ti’ bibliotecas públicas ti’ le baantaila’, tia’al u beyo’ u káajal u yantal jump’éel i’inaj ka u béeykuns u k’exik ba’alo’ob tu paach k’iin, yéetel ka u beet ka yanak uláak’ i’inajo’ob.

Yaan u yúuchul ti’ jump’éel lu’um jach u machmaj u moots, yéetel láayli’ u tséentikubáaj ti’ máasewal tuukul. Beey túuno’, i’inajo’obe’ yaan u líik’ilo’ob ti’ jump’éel lu’um yaan u béeykunsik u much’ik uuchben tuukul yéetel la ba’ax yaan ti’ le k’iino’oba’, ts’o’okole’ beyxan yéetel le ba’ax ku taal paach k’iin. Maanal ti’ 5 mil máasewal múuch’o’ob yaan ti’ yóok’ol kaab, ti’ 90 u jejeláas noj lu’umo’ob, tu’ux ku t’a’anal maanal ti’ 7 mil u p’éel t’aano’ob. Yaan kex 370 millones ti’ wíiniko’ob máasewal u ch’i’ibalil, ts’o’okole’ leti’e’ kaajo’ob jach p’aata’ano’ob paachil.

Tu noj lu’umil México, yéetel ti’ maaya lu’ume’, je’el bix ti’ uláak’ lu’umo’obe’, le kaajo’oba’ táan u kaxtik u kuxtalo’ob kex yaan talamilo’ob tia’al ka yanak u páajtalilo’ob. Ts’o’ok k beetik jejeláas kúuchilo’ob tu’ux ku chíimpolta’al le miatsila’, ku ki’imak óolta’al yéetel ku nojbe’enkúunsa’al, ts’o’okole’ ku náats’iko’ob ti’ táankelemo’ob.
Walkila’ ku tukulta’al táankelemo’obe’ leti’e yaan u ja’abilo’ob ichil 18 tak 29 (je’ex u jets’ik Naciones Unidas), leti’ob máax beetik u noj xíimbalil le k’iino’oba’, ts’o’okole’ ku p’atiko’ob ti’ u ts’íibo’ob ti’ le túumben yóok’ol kaaba’.