Múul meyaj péetlu’um tia’al u ts’aatáanta’al loobilaj yóok’ol kaab

Noj najilo’ob xook yéetel múuch’kabilo’ob ku much’kíinsiko’ob taak’in tia’al u beeta’al meyajo’ob

Katia Rejón
OOchel Valentina Álvarez Borges
K'iintsil

Jo’, Yucatán
Miércoles 6 ti’ septiembre, 2017

U nu’ukbesajil Fondo Climático de la Península de Yucatán (FCPY) jts’a’ab k’ajóoltbil lunes máanik beey jump’éel noj meyaj tia’al u súutpachta’al le k’ajóolta’an beey cambio climático te’e lu’umo’oba’. Meyaje’ ku much’kíinsik taak’in, jo’olbesa’an tumen Alma Cristina Tello Carrasco, ku táakpajal xan Universidades Autónoma de Yucatán (UADY), Autónoma de Campeche (UAC) yéetel Quintana Roo yéetel u yáantajil u múuch’kabil The Nature Conservancy.

Nu’ukbesaje’ táan u péektsilta’al tumen u jala’achil u yóoxp’éel lu’umilo’ob le péetlu’uma’, beey jump’éel túumben ba’al ku múuch’kíinsik óoxp’éel lu’um ku múul tia’alintiko’ob k’áax, u ka’ap’éel k’áaxil asab nojoch ti’ América, yáaxe’ leti’e yaan Amazonia.

TI’ jump’éel k’áatchi’ tsikbal jbeeta’abe’, Tello Carrasco tu ya’alaj meyaje’ yaan u chúukbesik yáax nu’ukbesajo’ob yanchajo’ob tu ja’abil 2010, tumen u ja’alachilo’ob Yucatán, Campeche yéetel Quintana Roo, tumen tu yóoxtúulalo’obe’ tu tukultajo’ob k’a’anan u yantal múul meyaj tia’al u kaláanta’al k’aaxo’ob yaan ti’ le lu’uma’. “Yo’olal ba’ax ku yúuchul yóok’ol kaabe’, yaan ya’abach ba’alo’ob k’a’anan u beeta’alo’ob ts’o’okole’ taak’in yaane’ ma’ táan u chúukpajal tia’al tuláakal, le beetik k’a’anan u yantal nu’ukbesajo’ob ka u beetao’ob u yantal taak’in tia’al uláak’ meyajo’ob”, tu tsolaj.

Ja’ab man ja’abe’ ku k’astal 80 mil hectáreas; ba’ale, ma’ táan u páajtla u ya’alal ka ch’éenek u yantal kool mix u tséenta’al wakax, k’a’abéet u jeel ka’anal bix k’a’anan u yantal meyaj tia’al ma’ u loobilta’al yóok’ol kaab ba’ale’ beyxan bix je’el u beeta’al tia’al ma’ u sa’atal meyaj suuk u beeta’al úuch ka’achi.

“Jump’éel meyaj táakmuk’ta’an tumen óoxp’éel k’a’anan noj najil xooko’ob tu péetlu’umil Yucatán”, tu ya’alaj.

Tu noj lu’umil México, yáax juntéen u béeytal u yantal taak’in tia’al le je’ela’, mina’an uláak’, chéen le ku beeta’al tia’al u kaláanta’al arrecife mesoamericano. “Jach k’a’anan xan u táakpajal uláak’ fondos tia’al u kaxanta’al u ch’éejsa’al loobilaj ku yantal ti’ yóok’ol kaab”.
Máax jo’olbesik Secretaría de Desarrollo Urbano y Medio Ambiente (Seduma), Eduardo Batllori Sampedro, ku tukultik Fondoe’, jump’éel meyaj táan u múul beeta’al tia’al u ts’aatáanta’al talamilo’ob ku yantal yo’olal loobilaj táan u yantal yóok’ol kaab, le beetik óoxp’éel noj lu’umo’obe’ tu jets’ajo’ob múuch’kabilo’ob ku yáantiko’ob u noj tuukulil meyaj tia’al u beeta’al ba’ax tukulta’an.

Beey túuno’, máax jo’olbesik UADY, José de Jesús Williams, tu ya’alaj u k’a’ananil najil xook ku jo’olbesik tia’al u yantal fondo, “tumen tia’al beetbil náach k’iin”.

Sáasil u meyaj FCPY, tumen ma’ chéen ku táakbesik u jala’achilo’ob noj lu’umo’ob, ku táakbesik xan najiloo’ob xook yéetel múuch’kabilo’ob kaaj. Ku kaxantik u kóolik yéetel u t’oxik tu beel, sáasil yéetel keetil tuláakal taak’in tia’al u beeta’al nu’ukbesajo’ob.

Ba’ale’ je’el xan u meyaj beey jump’éel nu’ukbesaj tia’al u yantal uláak’ meyajo’ob, tia’al u beeta’al u yantal taak’in yéetel ka yanak áantaj le ken beeta’ak, le ken xak’alta’ak yéetel le ken ts’aatáanta’ak u beeta’alo’ob. Beyxan yaan u béeytal u su’utul, u k’u’ubul yéetel u kaláanta’al taak’in, tia’al ma’ u talamchajal mixba’al.