Ku k'uchul sonda Parker yiknal K'iin

Ts'íib yéetel oochel Ap
K'iintsil

Cabo Cañaveral
Viernes 10 ti' agosto, 2018

Jump’éel xíimbalil yaan u beeta’al yiknal K’iine’ yaan u beetik k jach náats’al ti’. Sonda ku k’aba’tik Parkere’, yaan u túuxta’al tumen Nasa, ts’o’okole’ yáan juntéen ken béeyak u “kóojsa’al” K’iin tumen jump’éel nave espacial, yaan u yáax táats’máansik chokoj atmósfera ti’al beyo’ u k’uchul tak 6 millonesil kilómetros naats’ ti’.

Ti’ le sondaa’ ts’a’ban jump’éel térmico yaal yéetel le ku páajtal u chokotal tak mil 370 grados Celcius. U jóok’ol u biimbale’, tukulta’an u beeta’al tu píik’ sáastalil sábado.

U nojochil Parker, je’ex jump’éel chichan kis buuts’, yéetel yaan u náats’al uktéen asab naats’ ti’ le ts’o’ok u yáax beeta’al tumen je’el ba’axak uláak’ naveile’. Je’el bix u bin u náats’ale’, yaan u máan xan uktéen tu tséel Venus. Lalaj xáak’ab ken u beete’, yaan u túulch’intik ti’al u náats’al tak tu yáax jáalpachil k’iin.

Yéetel le je’elo’ yaan u kaxta’al u yojéelta’al ba’axten tu jáalpachil K’iine’ asab chokoj ti’ u yóok’olil. Uláak’ ba’ax ma’ ojéelta’ane’ leti’e’ ba’ax beetik u péek’ solar iik’, supersónico beel ma’atech u jáawal yéetel ku jatsikubáaj jujump’íitil lik’ul corona’ tak je’el tu’ukak ka u kaxt u beel.

“Yaan meyajo’ob ku beetiko’ob xaak’alil yóok’olal solar iik’, ba’ale’ to’one’ yaan k k’uchul tu’ux ku síijil”, tu ya’alaj Nicola Fox, x xak’al xook ti’ le meyaja’, ti’ u noj najil xook Universidad Johns Hopkins. Aj xak’al máako’obe’ táan u páa’tiko’ob ka u tojolt kex mil 500 millonesil dólares, ba’ale’ yéetele’ yaan u yojéelta’al jejeláas ba’alo’ob ma’ chéen tu yóok’ol K’iine’, beyxan yóok’ol u jejeláasil akla’ax eek’o’ob yéetel uláak’o’ob yaan te’e galaxiao’.

“Wey tu’ux kaja’ano’”, tu ya’alaj u astrofísicoil Nasa, Alex Young. “K’a’abéet k na’atik bix yanik le tu’ux k xíimbala’”. U térmico yáal Parkere’ ku p’isik 2.4 metros u wóolisil yéetel 11 centímetros u piimil.