Chúunsa'ab 7° Cumbre de la Paz yéetel u tsikbalil Rigoberta Menchú beyxan Juan Manuel Santos

Graciela Ortiz
Boonil ca.ma.leon
K'iintsil

Jo’, Yucatán
Viernes 20 ti' septiembre, 2019

Tu k’iinil jo’oljeake’, 30 u túum máak chíimpolta’ano’ob beey Premio Nobel de la Paz yéetel u jala’achil u noj lu’umil Yucatán, Mauricio Vila Dosal, tu káajsak u múuch’tambalil Cumbre Mundial de Premios Nobel de la Paz, táan u beeta’al Centro Internacional de Congresos tu noj kaajil Jo’, Yucatán.

“Wey yano’on ko’olel yéetel xiibo’ob kmeyaj sáansamal ti’al ka yanak paklan chíimpolal ichil kkaajo’ob, ichil ko’olel yéetel xiib, ichil u jejeláas wíinikil táan u líik’il ti’ kyóok’ol kaab”, beey úuchik u t’aan Rigoberta Menchú Tum úuchik u t’aan ti’al u ki’ k’amik máaxo’ob k’uchij.

“Ktáan óoltik tuláakal ba’ax táan u beeta’al tu yóok’lal máax loobilta’an, ma’ táan k-éejentik ka úuchuk k’aasil ba’al, mix ka yanak nuclear ts’oono’ob, mix xan ka péech’óolta’ak máak, p’íitkunajil; kchíimpoltik wíinik beey noj ba’al”, beey tu tsikbaltaj Premio Nobel de la Paz ti’ u ja’abil 1992.

Kts’áak t’aan tu jeel ts’oon

Beey túuno’, máax tu beetaj u jala’achil u lu’umil Colombia Juan Manuel Santose’, tu yáax k’a’ajsaj bix úuchik u kaxtik ka yanak tsikbal yéetel Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia (FARC), ts’o’okole’, tu ya’alaj “maanal ti’ 13 mil guerillerose’ táakpajo’ob ti’ ba’ax beeta’abik, le beetik FARCe’ jáawij, ch’éen u yantal beey jump’éel múuch’ ba’atelil, súuto’ob político múuch’kabil, yéetel yanchaj máax chikbesiko’ob ti’ Congreso Nacional; leti’ u yóol ets’eknakil, ka páatak u k’e’exel ts’ook yéetel t’aan, ka páatak u xu’ulsa’al u yóol ts’oon ti’al ka yanak yéeytambal, le ken béeyak u yúuchul le je’elo’, wíinike’ ku jeel ti’alintik jump’éel u chan k’áaxil ti’ u paachil k’iino’ob”.

“Ti’ le ts’ook k’iino’oba’, ts’o’ok u chan yantal xwo’okinil yóok’lal ba’ax a’alab tumen wa jaytúul comandantes ma’ tu yóotaj táakpajalo’obi’ yéetel táan u yilko’ob ma’ u ch’éejsa’al ts’oon ich colombianail kaaj. Jump’éel ba’al ku beetik u yantal chi’ichnakil, ba’ale’ ma’ tajan k’aas ba’ali’, u ya’abil ajba’atel máako’ob yéetel máaxo’ob jo’olbesiko’obe’, maanal ti’ u 90 por cientoile’, táan u beetiko’ob ba’ax tu mokt’antajo’ob yéetel u k’áato’ob kuxtal ich jets’óolal yéetel beey bíin úuchuko’. Colombianoilo’obe’ ma’atáan kbin cha’ik ka okla’ak to’on tuka’atéen u páajtalil kkuxtal ich jets’óolalil”, tu ya’alaj.
Xma’ k’ex t’aanili’

Ka’aj káaj u tsikbal Rigobertae’ tu beetaj ich maaya, ka’aj ts’o’ok u t’aane’ tu ya’alaj “le ta wu’uyajexo’ maaya k’ichej yéetel mina’an u k’ex t’aanil”.
Ma’ sáame’ tu tsikbaltaj le ka’aj je’ets’e Nobele’, tukulta’ab ti’al tuláakal meyajo’ob ku beeta’al ti’al u mantats’il k’iino’ob ti’al u yantal jets’óolal, ma’ chéen ti’al wa jayp’éel k’iino’ob wa chéen junsúutuk.

Menchúe’ tu ya’alaj “taalo’on ktúumbenkuuns kmúul meyajil yóok’lal jets’óolal, ti’al u líik’sa’al u yóol tuláakal xiib yéetel ko’olel táan u beetiko’ob wa ba’ax te’e tu’ux yano’obo’, tu najilo’ob xook, tu k’áaxo’ob, tu kaajalo’ob, le ku meyajo’ob sáansamal ti’al u yantal keetil kuxtal ti’ kyóok’ol kaab yéetel tu yóok’lal u táan óolal wíinik. Ba’ale’ walkila’ k-a’alik xan ma’atáan k-éejentik u palatsil le k’iino’oba’ tumen táan u yantal ichil xiibo’ob yéetel ko’olelo’ob, u ya’abile’ táan u loobiltik u kuxtal ktáankelemo’ob, le mina’an meyajti’ob yéetel le ku k’a’abéetkunsalo’ob ti’al u palitsilta’alob”.

U xma’ na’atil jala’acho’ob

Santose’ t’aanaj xan tu yóok’lal jala’acho’ob ma’atech u na’atiko’ob ba’al: “Ya’ab ba’alo’ob ts’o’ok u yúuchul lik’ul úuchik kmuch’ikbáaj Bogotá, yaan jo’olbesaj máako’ob ti’ jejeláas lu’umo’obe’ chéen táan u kaxtiko’ob u k’aliko’ob joolnaj yéetel u súutpachtiko’ob tuláakal ba’ax ts’o’ok u béeykunsa’al te’e ja’abo’oba’; mokt’aano’ob yóok’lal u nuclear ts’oon, tumen xu’ulsabo’ob; táanxelil máak ku yila’al beey sajbe’entsil wíinik; amazónico k’áax, tu’ux ku ch’a’ak u yiik’ yóok’ol kaab, joopol u k’áak’il tu táan u yich máax unaj u kaláantik”.

Tu ya’alaje’ jump’éel ba’al suuk u yúuchul, yaan jump’íit táanil, uláak’o’obe’ paachil, “le beetike’ wey yano’on Jo’e’, ti’al klíik’sik tuka’atéen kt’aan yéetel ti’al k-k’a’am a’alik ti’ yóok’ol kaab ba’ax k-óol yéetel ba’ax kk’áat. Ma’atáan kbin je’elel kkaxtik jets’óolal. Jets’óolal yaan ich kaajo’ob yéetel uláak’ máako’ob ku múul yantalo’ob yéetel yóok’ol kaab, yéetel klu’umil”.

“Le ken yanak juntúul kajnáal xma’ na’ate’ ku yantal tu jeel u seten ya’ab máakil u k’áat ka yanak kuxtal, ka yanak múul kuxtalil. Le ken yanak juntúul terrorista xma’ sáas ichil yóok’lal peek’ile’ ku yantal u tajan ya’abil xiibo’ob yéetel ko’olel, táankelemo’ob u k’áato’ob u líiks’o’ob jump’éel kaaj tu’ux ka yanak keetil kuxtal yéetel tu’ux ka chíimpolta’ak u jejeláasil kuxtal beey u noj ba’alil wíinik”, tu ya’alaj.

Nuup’ulo’ob yóok’lal jump’éelili’ ba’al: u jets’óolalil yóok’ol kaab

Ma’ili’ káajak u t’aan jala’ach Vila Dosal tu k’áat ka yanak ch’eench’enkil ichil jump’éel minuto ti’al u k’ajsa’al máaxo’ob sa’at u kuxtal úuchik u tíitikubáaj lu’um tu k’iinil 19 ti’ septiembre ti’ u ja’abil 1985 yéetel 2017.

“Bejla’e’ jump’éel k’iin yaan u k’a’ajsa’al tumen úuch tsikbal yéetel xak’al tuukul ti’al uláak’ máako’ob táan u líik’ilo’ob yéetel táan u beetiko’ob jump’éelili’ ba’al, muuch’ulo’on ti’al knáakal jump’éelili’ tu’ux, u jets’óolalil yóok’ol kaab” tu ya’alaj.

“Walkila’ Yucatáne’ táan u chúunul beey jump’éel noj lu’um tajan ma’alob ti’al u xíimbalta’al, u meyajta’al taak’in yéetel u kuxtal máak ichil tuláakal México”.