Acom
Oochel Cortesía Xepet
K'iintsil
Miércoles 28 ti' febrero, 2018
Xepet, [i]u ch’íikul u t’aan maaya’ob[/i], walkila’ ku jóok’sik u juum bul k’iin, ba’ale’ ti’al ka béeyak u beeta’ale’ yanchaj u ch’éenel u yu’ubal ti’ radio maanal ti’ óoxp’éel p’is k’iino’ob, ka’alikile’ chéen ti’ Internet ku yu’uba’al.
Chéen ba’axe’ ti’al máaxo’ob mina’an Internete’, ma’ páatchaj u yu’ubiko’ob radio tu nojolil u petenil Yucatán; kex tumen noj ba’al uchik “u yu’uba’al” tuka’atéen.
Ka’a juumnaj maaya, chéen ba’axe’ ma’ chéen ti’ 730 ti’ Amplitud Modulada (AM), walkila’ ku yu’uba’al xan ti’ 105.5 ti’ Frecuencia Modulada (FM).
Beey túuno’, yanchaj u túumben transmisoril Xepet, walkila’ 3 mil 200 watts u muuk’il ti’ FM, yéetel xan táan u meyajta’al u antenail ti’al ma’ u jáawal u meyaj káajak lik’ul u k’iinil 29 ti’ noviembre ti’ u ja’abil 1982.
Te’e k’inako’obe’ leti’e’ ka’aj yáax u’uya’ab u juumil maaya’ob ti’ radio, ka’ache’ ma’ táakpaja’ano’ob mix ti’ redes sociales, mix ti’ máaben cha’an ts’o’okole’ óoli’ chéen radio ku meyajta’al tu kaajil Jo’.
U ya’abil máaxo’ob u’uyik radio te’e k’inako’obe’ “jump’éelili’ u ja’abilo’ob”, leti’obe’ páatchaj u yilik cha’ano’ob ti’ u oroil ja’abilo’ob cine mexicano yéetel tu yu’ubajo’ob radio, kex tumen máaxo’ob ku t’aano’obe’ ma’ u yojelo’ob maayai’, ku páajtal u yu’ubiko’ob jáaranas ti’ u nu’ukbesajil “Aires del mayab”.
Ba’ale’ k’uch u k’iinil u káajal u juum Xepet, beey úuchik u káajal u yu’uba’al maaya te’e petena’. Máaxo’ob ku t’aano’ob te’elo’, táakmuk’ta’abo’ob tumen maanal junk’aal u túul máako’ob ku t’aniko’ob maaya. Leti’obe’, táankelem máako’ob ku t’aano’ob ich maayae’, tu ts’áajo’ob u yóol le kúuchila’ ti’al u kíimakkúunsik u kuxtal máaxo’ob u’uyik Xepet.
Kaaje’ tu ye’esa’aj u ki’imak óolal uchik u yantal jump’éel kúuchil tu’ux ku yu’uba’al maaya, káaj u beeta’al k’áat chi’ob yo’olal jejeláas ba’alo’ob, táan popol t’aano’ob, u k’ajla’ayil kaaj, ts’aak, paax yéetel úuchben ba’alo’ob suuk u beeta’al ich kaaj.
Ti’al yáax lajun ja’abo’obe’ u juumil Xepet ku k’uchul ti’ maanal 400 mejen kaajo’ob ti’ 32 u p’éel méek’tan kaajo’ob tu Péetenil Yucatán, le je’elo’ ku náachtal kex 100 kilómetros.
Ba’ale’, walkila’ U chíikulil maaya’obe’ táan u yáantaj te’e k’iino’oba’, tu’ux ts’o’ok u p’áatal ma’ ya’ab máak taak u kanik maaya; yaan máax tukultike’ “jats’uts u yu’uba’al yéetel ya’ab ba’al ku taal t tuukul yo’olal k noolo’ob, ba’ale’ kex beyo’ ma’ tu beetik ka yanak meyaj ka bo’ota’ak tu beel”, beey uchik u ya’alal tumen jaytúul máak k’áatchita’ab.
Uláak’ talame’ ku yantal tumen ma’ chuka’an u yuumilo’ob ti’al ka meyajta’ak nu’ukulo’ob, tumen ti’al u ja’abil 1982e’ 26 u túul máak ku meyajo’obi’, ba’ale’ walkila’ chéen jo’otúul máak yani’, ts’o’okole’ ti’ táaka’an xan máax jo’olbesik kúuchil.
Le beetike’, máax túun ku beetik nu’ukbesajo’ob ku k’áata’al tumen maaya kaaj, bix kéen xak’alta’ak yéetel bix kéen yéeya’ak ba’ax nu’ukbesajo’ob ku yu’ubali’. Kex beyo’, yanchaj máaxo’ob tu yóotajo’ob áantaj ti’al ka béeyak u beeta’al meyajo’ob yaan walkila’, leti’ob máax beetik u juum beora’.
Kex ma’ jach jeets’el yaan u p’áatalo’obi’, yaan u jejelásil kúuchilo’ob beetik u juum radio, yéetel u ya’abil máaxo’ob u’uyike’ ma’atech u péektsiltiko’ob maaya t’aan mix ba’alo’ob yaan u yil yéetel -je’el bix kool, soolar yéetel tuukul-.
Ba’ale’ paalalo’ob táan u líik’ilo’ob bejla’e’ ku xokiko’ob yéetel ku péektsiltiko’ob jejeláas ba’alo’ob beyxan b beey u yúuchul xan yéetel k’aay tuukul yéetel k’aay, ba’ale’ jump’éel ba’ax uts ti’ le k’iino’oba’ leti’e’ páajtalil ts’áak Internet ti’al ka náachchajak u juum radio.
Ts’o’ok 35 ja’abo’ob káajak u juum Xepet, ichil u máan ja’abo’obe’ ts’o’ok u líik’sik jaytúul máako’ob meyajtik comunicación, yéetel kex beyka’aj talamil ts’o’ok u máansike’, láayli’ yaan u muuk’il u juum je’el bix u muuk’il x ya’axche’ ku yantal u yich ti’al u paachil k’iino’ob.
