Afp
Oochel shssharkattack.com
K'iintsil
Viernes 16 ti' febrero, 2018
U sajbe’entsil u yantal noj k’eexilo’ob ti’ u síisil wa u k’iinalil yóok’olkaab, je’el bix ka’aj u seen beet ooxol, u yantal búulkabilo’ob yéetel u jach beetik yáax k’iin, yaan u jach ya’abta’al u yúuchul, kex ka’aj beeta’ak ba’ax mokt’anta’ak tu lu’umil París tu ja’abil 2015, ti’al u yáanta’al yóok’ol kaab, beey uchik u chikpajal ti’ jump’éel xak’al xook j beeta’ab.
Xak’al xook j ts’a’ab k’ajóoltabil tu pik’il ju’unil Science Advances ku yilik tak jaytéen je’el u beetik ooxole’, jaytéen ma’atáan u k’áaxal cháak wa u jach k’a’amta’al ja’ ti’ le ja’ab ku taalo’obo’, tumen tuláakal ba’alo’ob je’el bix le je’elo’ ku talamchajal yo’olal u chokolil yóok’ol kaab yéetel u ka’antal k’áak’náab.
Talamilo’ob yaan tu paach cambio climático ts’o’ok u káajal u chikpajalo’ob. Tu ja’abil 2017 yanchaj jump’éel túumben récord, tumen jach ko’ojachaj yo’olal chak ik’alo’ob, k’áak’, búulkabil, yáax k’iin yéetel uláak’ ba’alo’ob úuchij, tu tojoltaj 360 mil millonesil dólares.
[b]Ba’alo’ob mix juntéen yáax úuchuk [/b]
U ko’ojta’al ba’ale’ ku ye’esik ya’abach ba’al tumen ma’ no’oja’ano’on ti’al k k’amik bix u máan k’iino’ob walkila’, mix ti’al ka ya’abak ooxol ku yantal yóok’ol kaab, beey tu ya’alaj juntúul ti’ u yuumilo’ob xak’al xook beeta’ab, Noah Diffenbaugh, u aj xak’al xookil Instituto de Medio Ambiente de Stanford Woods.
Ku tukulta’ale’, u meyajil 190 u p’éel noj lu’umo’ob tu mokt’antajo’ob múul meyaj Paríse’ chéen yaan u beetik u ch’éejel ooxol ichil 2 yéetel 3 grados Celsius ti’ yóok’ol kaab.
Ba’ale’ ma’ xaan ka yanak túumben ba’alo’ob mix juntéen yáax úuchuk ti’ k’ajla’ayil yo’olal bix yanik u chikolil yóok’ol kaab walkila’, beey uchik u je’ets’el tumen xak’al xook jo’olbesa’ab tumen máaxo’ob ku táakpajalo’ob tu noj najilo’ob xook Stanford yéetel Columbia, beyxan Dartmouth College.
Ichil ba’ax jets’a’an tak walkila’, je’el tak u beetik ooxol jo’otéen ti’ suuk u yantal ti’ maanal u chúumukil Europa yéetel tu chúumukil chúumuk Asia.
U seen k’áaxal cháake’ óoxtéen u asab k’a’amil ti’ maanal jump’éel u tercioil América del Norte, Europa yéetel Asia oriental.
Mokt’aan beeta’ab París ku kaxtik u k’exik uláak’ u ya’abil ba’alo’ob, tu’ux ka béeyak u ch’éejsa’al chokolil tak 1.5 °C. Le je’elo’ je’el u chan je’elsik ka yanak noj k’eexilo’ob yóok’ol kaab, ba’ale’ ma’ tu ch’éensik, beey je’ets’ik te’e xak’al xooko’.
Diffenbaugh tu sáasilkuunsaj ya’ab ba’al uts je’el u yantal wa ka béeyak u beeta’al ba’aj je’ets’ij.
Beey túuno’, kex ka’aj béeyak u laj beeta’ale’, láayli’ p’aatal u sajbe’entsil u yúuchul ba’alo’ob mix juntéen yáax úuchuk ichil u k’iinilo’ob kuxtal yaan walkila’, beey tu ya’alaj j xak’al xook Stanford Woods.
