Mónica Mateos-Vega
Oochel INAH
K'iintsil
Viernes 19 ti' enero, 2018
U kúuchil Museo Metropolitano de Arte de Nueva York táan u líik’sikubáaj ti’al u k’amil tu ts’ookbal febrero, u noj e’esajil Golden kingdoms, tu’ux yáax juntéen kéen e’esa’ak u jejeláasil ba’alumbailo’ob uchik u mu’ukul Reina Roja, tu yúuchben kaajil Palenque.
Walkila’ e’esajile’ táan u ye’esa’al tu kúuchil Museo J. Paul Getty tu kaajil Los Ángeles, jejeláas kúuchilo’ob k’a’aytik péektsilo’obe’ ku t’aano’ob tu yo’olal beey jump’éel e’esajil ki’ichkelem yéetel jek’be’en óolal. Te’elo’ ku ye’esa’al maanal ti’ 300 u p’éel nu’ukulo’ob taalja’an ti’ América Latina.
U lu’umil México ku chikpajal yéetel u jáajayal ka’an yóok’ol kaab, beyxan yo’olal bix tsoolik xookilo’ob yéetel boonilo’ob ts’a’aba’an tu pectoral u nook’il uchik u mu’ukul Tz’ak-b’u Ajaw, u Ko’olebil K’exulal.
Tu ja’abil 1994, kaxta’ab u muknalil Reina Roja tu kúuchil templo XIII yaan ichil u yúuchben kaajil Palenque, Chiapas, tumen j xak’al xook Arnoldo González Cruz yéetel u yéet meyajo’ob.
Yanchaj u máan jayp’éel ja’abo’ob ka’alikil táan u meyaj jejeláas máako’ob ti’ u mola’ayil l Instituto Nacional de Antropología e Historia (INAH), ti’al ka béeyak u yila’al óoli’ jach je’el bix úuchik u mu’ukul x noj ajawil kuxlaj tu k’iinilo’ob Clásico, ku ya’alale’ u yatan jo’olpóop Pakal, máax kíim ka’alikil yaan u ja’abil ichil 50 yéetel 60.
U tukul je’ets’el ba’ax yéetel seen mu’uk x ajawe’ béeychaj yo’olal u yáantajil Instituto de Investigación Getty, tu’ux kaxta’ab u jach je’ets’el ba’axo’ob nu’ukul meyajnaji, le je’elo’ j beeta’an tumen u múuch’ meyajil Proyecto Arqueológico Palenque, beey uchik u ts’áak k’ajóoltbil INAH ti’ jump’éel k’a’aytajil ts’íib.
Ka’ache’ chéen e’esa’an u k’ojil malaquita yéetel u ba’alil u kaal Reina Roja, utskíinta’an tumen Juan Alfonso Cruz.
Yáax táanile’ k’ubéenta’ab ti’ restaurador Constantino Armendáriz ka u xak’alt tuláakal ba’ax ts’íibta’an yéetel jóok’sa’an yo’olal antropofísica yéetel antropométrico (beeta’an tumen Arturo Romano yéetel Vera Tiesler) uchak u xak’alta’al u baakel, ti’al ka bo’onok jump’éel u tuukulil yo’olal bix yanik tuláakal nu’ukulo’ob yéetel le j mu’uk x ajaw, ts’o’okole’ táan u páa’ta’al ka béeyak u ye’esa’al ma’ tu jach xáatal tu kúuchil Museo Alberto Ruz Lhuillier, ti’ u yúuchben kaajil Palenque, chéen p’el u ts’o’okol u máansa’al ti’ uláak’ jejeláas kúuchilo’ob.
Búukinta’ab u nook’ yéetel le j mu’uk u wíinkilal Tz’ak-b’u Ajaw kex mil 345 ja’abo’ob paachil. Ka’aj ts’o’ok u beeta’al tuláakal kili’ich ba’alo’ob yo’olal máax leti’ k’iin kuxa’ane’, u wíinkilale’ kili’ichkúunsa’ab u wíinkilal yéetel ja’, ts’o’okole’ ji’ib tuláakal yéetel cinabrio, beey uchik u ya’alik j xak’al xook González Cruz tu pik’il ju’unil [i]La Reina Roja, una tumba real de Palenque[/i] (ts’a’ab k’ajóoltbil tu ja’abil 2011 tumen Consejo Nacional para la Cultura y las Artes, INAH yéetel Turner).
