Kata Rejón
Oochel Fabrizio León Diez
K'iintsil
Jo', Yucatán
Lunes 8 ti' enero, 2018
Sociólogo yéetel j beet cha’an, David Di Bona leti’ máax jo’olbesik yéetel máax patjo’olt u cha’anil Festival Internacional de las Luces Filux, ku beeta’al tu Noj Kaajil México walkil kamp’éel ja’abo’ob paachil; tu noj kaajil Jo’e’ ts’o’ok ka’atéen u beeta’al.
U nooyil cha’ane’, ku ya’alik, leti’ ka yanak máax cha’antik yéetel ka yanak ti’ u yóol kaaj, ts’o’okole’ ku kaxantik xan ka chikbesa’ak aj its’ato’ob ku meyajo’ob yéetel sáasil. “Jujump’íitil u bin u ya’abta’al máax ku meyaj yéetel sáasilo’ob lik’ul síijik cha’an tu noj kaajil México tak walkila’. Filuxe’ jump’éel chíikulal ti’al u ye’esa’alo’ob tu táan u lu’umil México yéetel uláak’ táanxel lu’umo’ob”, tu ya’alaj.
Filuxe’ táakbesa’an ichil u wóolisil cha’ano’ob lik’ul u ja’abil 2016, uchak u múuch’ulo’ob tu lu’umil Holanda jejeláas máako’ob jo’olbesik k’a’anan cha’ano’ob ku beeta’al yóok’ol kaab, ka beetchaj u múuch’kabil International Light Organization tu’ux ku táakpajal lu’umo’ob je’el bix Francia, Países Bálticos, Bélgica, Canadá, China yéetel Finlandia. “Mantats’ k xak’altik bix k meyaj. Yaan múuch’ tsikbalo’ob tu’ux k t’aan yo’olal ba’ax táan u yúuchul yo’olal its’at ti’ yóok’ol kaab yéetel táan k ts’áak k’ajóoltbil túumben ba’alo’ob”, beey uchik u tsikbaltik ti’ jump’éel tsikbal tu beetaj yéetel [i]La Jornada Maya.[/i]
[b]Ba’axten najmal u beeta’al jump’éel cha’an tu’ux ka t’aanak máak yéetel sáasil [/b]
Máaxo’on k beetik cha’ane’ ts’o’ok k meyajtik maanal ti’ 15 ja’abo’ob ti’ ba’alo’ob yo’olal its’at tu lu’umil México yéetel América Latina. Ti’ k taal tu lu’umil cha’ane’; teen ka’ache’, kin jo’olbesik Festival de Cine Contemporáneo tu Noj Kaajil México. Síij u tuukulil u beeta’al jump’éel meyaj tu’ux ma’ tsaj kulukbal máak u cha’ant wa ba’ax táan u julub e’esali’, t tukultaj k beet jump’éel cha’an tu’ux ka k’a’ananchajak máax cha’antik. Le beetike’, káaj k tukultik bix je’el u páajtal u meyajta’al sáasil ti’al ka náats’ak ya’abach máak. Káaj u yantal u táan u yich oe cha’ana’, ts’o’okole’ tu ja’abil 2013, p’el uchik k tukultik jach bix u yóolil cha’ane’, síij Filux.
[b]Je’el bix ts’o’ok u beeta’al tu noj kaajil Jo’ yéetel México, ts’o’ok wáaj a tukultike’ex a beetike’ex tu uláak’ noj kaaj. Ba’axten chéen ti’ le ka’ap’éel kúuchilo’oba’ [/b]
Tene’ kaja’anen Jo’ yéetel México, ts’o’okole’ ma’ talam u beetchajali’ tumen k’a’anan u t’aan máak yéetel mola’ayo’ob beyxan aj its’ato’ob. Ma’ táan k kaxtik k péeksik ti’ uláak’ lu’umo’ob le cha’ana’. Jach talam k k’exik ti’ uláak’ kaajo’ob tumen k’a’abéet a k’áatik ya’abach kúuchilo’ob, máaxo’ob ku yáantajo’ob, mola’ayo’ob, aj its’ato’ob, u yila’al tu’ux kéen úuchuk, jach ya’ab meyaj ts’o’okole’ xaan. Ma’ jump’éel ba’al séeb u péeksa’ali’. Ts’o’ok k yáax ilik bix u yúuchul ba’al ka beetchaj tu kaajil Quito, jach talam u beeta’al tumen k’a’anan kaja’an máak tu’ux kéen beeta’ak.
[b]BIx u yéeya’al aj its’at ku táakpajalo’ob. Yaan wáaj ketlam ku je’ebel wa ku yéeya’al[/b]
Jumpuul u yéeya’al. Yáaxe’ k’a’anan a wilik máax aj its’ato’ob yéetel ba’ax ku meyajtiko’ob yéetel sáasil, beyxan k’a’anan u yojéelta’al máax ti’al ku beeta’al le e’esajilo’. K’a’anan u beeta’al u múuch’il máako’ob yaan u cha’antiko’ob le meyajo’ yéetel u mu’uk’ankúunsa’al kaaj táan u beetik its’at. K kaxntik ka yanak kúuchilo’ob ti’al u ye’esa’al yéetel ti’al ka péektsilta’ak meyajo’ob ts’o’ok u beeta’alo’ob. Cha’ane’ ku kaxtik t’aak’in ti’al ka páatchajak u beeta’al.
Ti’ le yáax ja’abo’obe’ t kaxtaj k jóok’sik jump’éel ketlam ti’al je’el máaxak aj its’at ba’ale’ ma’ jach sáasil yanik ba’ax u k’áat u ya’al u yits’atil sáasil. Káaj u k’uchul meyajo’ob beeta’an yéetel óok’ot, paax, je’el ba’axak, ba’ale’ le ka’aj t k’áataj tu’ux yaan sáasile’, ku núukiko’ob yaan u ts’áako’ob jump’éel foco. Yaan ya’ab máak jach utschaj tu yich yéetel u ts’áamaj u yóoli’ ba’ale’ ma’ leti’ le ba’ax ku kaxantik ka’ach le cha’ano’.
Ichil máaxo’ob ku yéeyajo’obe’ ti’ yaan jejeláas aj its’ato’ob. Ti’ yaan Paolo Tosini juntúul u aj meyajil cine meyajnaj tu kúuchil Cineteca Nacional, u pik’il ju’unil Iluminet, jump’éel ti’ le jach k’a’anan yaan Iberoamérica, beyxan Miradas Arquitectónicas, múuch’kabil tu’ux láayli’ in táakpajale’.
[b]Bajux u tojoltik u beeta’al jump’éel cha’an je’el bix Filux[/b]
Ku k’expajal. Yaan nu’ukulo’ob asab ko’ojtak, ba’ale’ le cha’ana’ ku tojoltik ichil 6 yéetel 7 millonesil pesos. Yane’ taak’in ku kaxanta’al, yaane’ nu’ukul, beyxan kúuchilo’ob, leti’ le ba’ax k beetik. K kaxtik máaxo’ob kéen meyajnak, u nu’ukulil yéetel u taak’inil ti’al u béeytal u beeta’al.
K’a’anan ja’ab man ja’ab óoli’ jump’éelili’ u nojochil, óoli’ jump’éelili’ u xookil nu’ukul ku táakbesa’al, tumen wa ma’alo’ob u bin teche’ jump’éel ja’abe’ ka beetik jump’éel jach nojoch cha’an ba’ale’ ti’ le uláak’o’ ma’atech, ts’o’okole’, bix je’el a tsolik ti’ máaxo’ob ku cha’ano’ob. Ku yantal ichil 12 yéetel 25 nu’ukulo’ob ti’al ma’ u jach píit máan ba’al.
