AP
Oochel AFP
K'iintsil
Madrid.
Miércoles 4 ti' noviembre, 2019.
Te’e ts’o’ok lajun ja’abo’oba’ táan u yila’al ma’ xaan wa je’el u je’ets’el jump’éel túumben p’iisil téempereatura ti’al le uláak’ lajun ja’abo’ob ku taalo’obo’, beey a’alab tumen u kúuchil xak’altik clima ti’ Naciones Unidas, tumen yéetel le je’ela’ chéen ku páajtal u je’ets’el u bin u chokotal yóok’ol kaab.
Ichil ba’ax yáax chikpaj ti’ bix p’isa’an téemperaturae’ chikpaje’, ichil u ja’abil 2015 yéetel 2019 beyxan ichil 2010 tak 2019 “óoli’, jumpuul u páajtal u je’ets’ele’, yanchaj jo’op’éel yéetel lajun ja’ab tu’ux asab chokoj yoolchajij”, beey tu ya’alaj Organización Meteorológica Mundial.
Ti’ jump’éel tsol ts’íib ts’a’ab k’ajóoltbil ichil u múuch’tambalil yóok’lal kliimáa táan u beeta’al tumen Naciones Unidas tu noj kaajil Madride’, tu’ux tsola’abe’ le je’ela’ táan u yúuchul “lik’ul u ja’abilo’ob 1980, lalaj lajun ja’abo’obe’ táan u bin u jach chokotal”.
Kex tumen u p’i’isil u chokolil yóok’ol kaab bul ja’ab ma’ táan u páajtal u yojéelta’al tak tu jo’oloj jayp’éel winalo’obe’, kúuchile’ tu ya’alaj táan u páa’tik u chikpajal u ja’abil 2019 bine’, leti’e’ u ka’ap’éel wa u yóoxp’éel ja’abil asab chokoj máanja’an yéetel p’isa’an beyo’.
