Kálmán Verebélyi
Oochel: Vianey Tax
K’iintsil
Miércoles 13 ti’ diciembre, 2017
Kaanpech
Ma’ ya’ab máak u yojel Chembláse’ u kaajil chuk kayo’obi’. Beyxan u kaajil tu’ux ku beeta’al rábano yéetel cilantro ku biinsa’al konbil tak tu mercadoil Sáins de Baranda, Kaanpech, ba’ale’ uti’al u béeytale’ ku yantal u máan ti’ k’aak’as bejil yóok’ol jump’éel kis buuts’ ku kóojol ti’ kaaj las 3:30 táan u táal u píik’il, ba’ale’ chuup yéetel uláak’ u cajasil Bethania, mola’ay yéetel le ku ketikuba’o.
Chemblás u kaajil chuk kayo’ob yo’olal u ¿uk’umil?, ¿beelil ja’? biinsik ja’ tak tu chi’ u wiitsilo’ob Hopelchén, leti’ u yala’ab ja’il ku taal tu jemil Edzná tak tu uk’umil Verde, naats’ ti’ Hampolol.
Ts’o’ok u yantal taak’in ti’al Ramo 33, yanchaj meyajo’ob ti’al u beeta’al u yokol ja’ ich bej, yéetel u yáantajil diques, kóokoch joolnajo’ob yéetel tuláakal ba’ax k’a’abéet ti’ u hidráulico meyajil ti’al u k’a’abéetkunsa’al je’el bix unaje’, ba’ale’ wa kolnáal ma’atáan u séeb ilik u yitsil ba’ax ku beetbile’, ma’atáan u éejentik u beeta’al, ma’atech u beetik u k’éexel u beel ja’, mix k’ajla’ayil, kex tumen laj ila’an tumen u péepen che’il Carlota, káaj u líik’sa’al siglo XVI ichil u bejil Camino Real, K’áax ku yila’al yéetel u beelil ja’e’ je’exili’ p’aatal, chéen péepen che’ ma’alo’obkúunsa’ab, utskíinta’ab je’el bix uchik u bin k’a’abéetkunsa’al.
Ja’il uk’um x ma’ k’aaba’ile’ ku tíip’il yóok’ol noj bej, ichil Cayal yéetel Tikinmul, ku yáakal ti’ jem, ts’o’okole’ ku beetik jump’éel nuxi’ chulub. Ka’alikil táan u máan k’iinil cháak. Ba’ale’ ken ts’o’okoke’ noj uk’ume’ ku jets’tal, ku p’áatal chéen áalkab ja’.
Tu’ux k’a’abéet jump’éel noj hidráulico meyaje’, Chemblás, tumen ku búulul. Ba’ale’ chéen tu k’iinil chak ik’al, je’el bix Roxana yéetel uláak’o’ob, tumen ja’e’ ku ka’antal tak óoxp’éel metros tu noj k’íiwikil yéetel najo’ob naats’ yano’obi’, ba’ale’ ma’ tumen tu píitmáansaj u ka’analil wiits bak’pachtik kaaj, ku yúuchul tumen u muuk’ ja’e’ ku yokol tak tu ts’u’ lu’um.
Ts’o’okole’ tu k’iinil ja’ja’ile’, u yokol máak kaaje’ beey u k’áat máansik máak x ma’ ju’unil u uk’umil Bravoi’, chéen 500 metros u náachil yáax najo’ob ba’ale’ u beel ja’e’ ku náakal tak jump’éel metro k’atkúunsik noj bej. Kis buuts’e’ ma’atech u yokoli’, meyaj ku laj je’elel, xoknáalo’obe’ ku p’áatalo’ob tu yotocho’ob tak le ken sa’ap’ak ja’.
Leti’e’ ba’ax ku páa’tal tumen u chuk kayilo’ob Chembás. Ku pulik u reedo’ob ti’al u chukiko’ob ek’ jach táaj yaan te’elo’, tu’ux séeba’an u yáalkab ja’. Ku yantal u pulik cien u téenal u redo’obe’ ti’al ka p’áatak juntúul ek’i’. Ku bo’otkubáaj le meyajo’. 50 pesos u ko’onol kay, ba’ale’ kex tumen ti’ u kajnáalo’ob Hampolol láayli’ uts tu yicho’ob chuk kaye’, asab ko’oj u koonolo’ob, ku tojoltik uláak’ 10 pesos juntúul kay. Ku yúuchul beyo’ tumen ku yantal u biinsa’al táanxel tu’ux.
