Joan Serra Montagut
K'iintsil
Jo', Yucatán
Viernes 18 ti' agosto, 2017
“In paalile’, ma’ u yóol a ts’ooni’. In kaajale’ ma’ jump’éel kúuchil ba’ateli’. In júunpaytale’ ma’ teech a’aliki’. In kuxtal sáansamale’ ma’ a lúubuli’. In áantajile’ ma’ jump’éel ba’al k’aasi’. In muuk’ óolale’ ma’ a ts’o’oksaj ba’atelili’”. Beey u k’a’ajsa’al tumen Naciones Unidas, tu máank’inalil Día Mundial de la Asistencia Humanitaria (19 de agosto), to’one’ ma’ nooy tuukulo’on. Mix bik’in unaj u súutulo’obi’, kex tumen, yaj u yóol máake’, mantats’ u k’éexel ba’al, tumen je’el bix yanik ba’alo’obe’ óol mix bik’in kéen chikpajak jets’ óolal ti’ yóok’ol kaab, jump’éel ba’al láayli’ náach u yila’al tumen ya’abach máak.
Los civiles no son un objetivo u t’aanil le ja’aba’, ku núup’ul yéetel loobilaj táant u beeta’al tu kaajil Barcelona, u noj lu’umil Mediterráneo, tu k’iinilo’ob je’elil yéetel xíinximbalil, ts’o’okole’ ti’ jump’éel noj bej chocho’kil u xíimbalta’al. Ku ye’esa’al to’on tuka’atéen k’aasil ba’ale’ ku páajtal u máan táanil je’el ba’axak k’iine. K’aasile’, ku ye’esik tuka’atéen u jejeláasil u yich; yaan jala’acho’ob ma’atech u beetik ba’al je’el bix unaje’ tumen ku palitsiltik wíinik tia’al u yokol tu tuukul jejeláas ba’alo’ob.
In kaajal Barcelona. Ti’ síijeni’. Ti’ líik’ in wooki’, ti’ jóok’en táanili’. Tuláakal in k’a’ajesajilo’ob tin paalile’ laj utstako’ob, ku biinskeno’ob tu kóoch bejilo’ob barrio Gótico, tak tu’ux ku náakal u jáal ja’il yéetel wiitso’ob, beyxan tak tu’ux yaan u ki’il janalil baatsilo’ob tak u súutukil u jóok’ol máak yéetel u éetailo’ob le kéen áak’abchajak. Ti’ yaan u jaytúul máak in yaabiltmajo’ob, ti’ jok’a’an in ch’i’ibalil. Loobilaj beeta’an Barcelonae’, kin ch’a’ak xan beey loobilaj beeta’an ti’ in ch’i’ibal yéetel ti’ tuláakal ba’ax kin yáax a’alik, je’el máaxak bíin beete’, je’el ba’axak u yóolil u beetike’, je’ek bix ts’o’ok u yúuchul ti’ uláak’ noj kaajo’obe’, unaj xan u ts’áa’ ktukult ba’ax ma’ patal táan kbeetiki’.
Sáansamal, ya’abach kúuchilo’ob tu’ux ku máan wíinike’ ku méek’a’al tumen p’eek óolal. Sáansamal u k’aasil wíinike’, ku loobiltik kuxtal yéetel wayak’o’ob wa ma’atáan u na’atik ba’ax ku yúuchul. Ku yoksik saajkilil yéetel ku k’a’ajsik to’on, kex tumen kaajo’one’, yaan ba’alo’ob láayli’ k’a’abéet kbeetik. K’a’anan u yokol ti’ ktuukul unaj k beetik ya’abach ti’ le ba’alo’obo’ tia’al ka béeyak xan kmeyajtik ya’abach páajtalilo’ob táan u binetik to’on. Cha’ex túun, in wa’alik ti’ le chan ts’íiba’, in k’a’ajsik tuláakal máax táan u yaj óolalo’ob ti’ le loobilaja’, yéetel tuláakal k’aasil ts’o’ok u beeta’al ti’ yóok’ol kaab, ba’ale’ beyxan in k’a’ajsik tuláakal máaxo’ob ku kíimilo’ob sáansamal ti’ kaaj mina’an u k’aaba’ob, le tu’ubsa’ano’obo’, le jach talam u sa’atbesik u yaj óolalo’ob. Tu ts’ooke, cha’ex in k’a’ajsik xan yéetel in sa’atbesik u si’iíl tuláakal máaxo’ob beetik k’aas ma’ béeychaj u líik’il u yooko’ob ich jets’eknakil, yéetel u líik’sik u wayak'o’ob.
Chich múul meyajnako’on, tuláakalone’ex, tia’al yantal kaaj ka kuxlak ich láak’tsilil yéetel tia’al ka yanak ba’ax k’a’abéet tia’al u yantal túumben jaajil tuukul, túumben yaabilaj yéetel jets’eknakil. Múul meyajnako’ob tia’al ma’ u yantal wíinik u tukult chéen leti’ ken u yéey bix ken ts’o’okol u kuxtal uláak’ wíiniko’ob. Múul meyajnako’on tia’al ma’ u ch’a’abal wíinik beey ba’ax le ba’ax k’a’abéet u loobilta’alo’. Múul meyajnako’on tia’al u yantal keetil kaambal u cha’a k jóok’ol táanil ich keetil kuxtal yéetel páajtalil. Chéen yéetel k’ajóolal bíin béeyak k p’atik paachil saajkilil. Chéen yéetel sáasil bíin béeyak kxu’ulsik éek’jolch’e’enil. Xook yéetel ts’iibe’ nu’ukulo’ob tia’al kk’exik ba’alo’ob, tia’al u yantal jets’eknakil yéetel Proyecto Ja’ab yéetel SOM Editorial Colectiva, jeets’el k tuukul ti’ le jepelo’. Múul meyanjnako’on tumen láayli’ yaan ya’ab ba’al kbeetej.
