Mónica Mateos-Vega
Oochel: INAH
K'iintsil
Quintana Roo
Miércoles 27 de mayo, 2020
K’áak’ jóop ichil u k’áaxilo’ob úuchben kaaj Ichkabal, Quintana Roo, kax jump’éel winal paachile’, tu k’askúuntaj meyajil beeta’an ti’al u jats’utskíinsa’al u noj kúuchil (k’ajóolta’an beey E4) le úuchben kaajo’, beeta’an yéetel pak’biltun, tu’ux láayli’ ts’aka’an u boonil k’ajóolta’an beey policromía, ts’o’okole’ yaan kex 2 mil 400 ja’abo’ob u yúuchbenil.
Ba’ale’ tu k’iinil 9 ti’ mayoe’ káaj u k’áaxal cháak te’e baantao’, beey úuchik u chan jáawsa’al le k’áak’o’, chéen ba’axe’, láyali’ tu yóok’lal le ja’o’, láaj lúub u pak’tuunichil yéetel ma’ páatchaj u líik’sa’al mix jump’íiti’, beey úuchik u yajóolal x-arqueóloga Sandra Balanzario ti’ k’áatchi’ tsikbal tu beetaj yéetel La Jornada.
Beyxan táan u tukulta’ale’, tuláakal ba’ax k’aschaj te’e úuchben kaaja’ (40 kilómentros náachil ti’ Bacalar) ti’ yaan ichil 30 yéetel 35 por ciento. “Jach k’aschaj le tu’ux jeets’el u kúuchil estructura E4 yéetel u bak’pachil.
K’áak’e’ tu tóokaj u nojoch kúuchil Ichkabal, tu’ux táaka’an wakp’éel kúuchilo’ob jatsa’an tu bak’pachil k’íiwik ku p’isik ukp’éel hectárea’ob.
Kúuchil asab ka’anale’ leti’e’ E4, 46 metros u ka’analil, ts’o’okole’ k’áak’e’ ti’ k’uch tu baantail lak’in, tak ka’aj k’uch tu táanil yéetel ti’ u tséelil chik’in”, tu tsikbaltaj.
