Pan ch’eelo’obe’ u jach táaj no’ojanil ba’alche’ siijil yóok’ol kaab, tumen u kojo’obe’, kex tumen ku p’isik u yóox jaatsil u wíinkilale’, ku ts’áak u páajtalil u xik’anlo’ob tu beel yéetel ma’ u lúubulo’ob kéen u t’uchubajo’ob tu k’ab che’, beey úuchik u ya’alik j-bioologóo Roberto Rojo, máax jo’olbesik u pláanetarioil Playa del Carmen.
"U koje’ leti’e ba’ax jach táaj chika’an ti’, ts’o’okole’ ma’ aali’ yéetel beeta’ab tu beel ti’al u séeb k’a’abéetkunsik”, tu ya’alaj.
Yéetel u koje’ ku páajtal u jochik u yo’och ti’ u k’ab che’. Kéen u t’oko’obe’ jumpuul u bin tu kaalo’ob. (Ma’ táan u cha’achi’). Tu petenil Yucatáne’ yaan óoxp’éel u jejeláasil le ba’alche’a, ba’ale’ yaan 42 u p’éelal.
“Suuk u jaantik u yich che’ yéetel ku máan u k’i’itbes neeko’ob tu’ux ku máano’ob. Ku na’atale’ kuxa’an k’áax wa ti’ kaja’ano’obi’”, ku ya’alik. Beyxan, kéen síijiko’obe’ mina’an u k’u’uk’melo’obi’ yéetel ts’uts’ubkil u yooko’ob ti’al ma’ u loobiltik u mejenil kéen yanak.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
