U wóowol xunáan kaab ku xik’náal yóok’ol u pool Anselma Chalé Euan; ku t’u’ulpachta’al je’el tu’uxak ka xi’ik. Ku báaytiko’ob, ka’alikil u t’úuchulo’ob yéetel u yóok’oto’ob tu xts’íik k’ábil, ba’ale’ ma’atech u chi’ibil. Leti’e’ ts’o’ok u beetik “kili’ich kúuchil” tu chan kaajil Xcunyá, tu xamanil Jo’. Ya’ax kúuchil tu’ux pak’a’an xíiwo’ob ku ts’aakankil, ts’o’okole’ ti’ xan yaan u yik’el kaab ma’atech u chi’ibal.
Le bix nuup’ul yéetel u yaalo’obe’, “xpak’ba’alo’obe’”, je’el bix u ya’alikti’obe’, jach chika’an. U yik’el kaabe’, ku ya’alik Anselma, ku yu’ubiko’ob bix yanik máak; wa yaan máax táan u k’uuxil wa táan u yu’ubik p’eekil tu puksi’ik’al, ts’o’okole’ naats’ yanike’, leti’obe’ ku bino’ob yéetel ma’ táan u suuto’ob. Kúuchil tu’ux yaniko’obe’ ku beetik u jéets’el u yóol, ts’o’okole’ ti’ ku máansik buul k’iin.
Yóok’lal k’a’amkach cháak yéetel chak ik’al ku yantal tu lu’umil Yucatán, le ko’olela’, ts’o’ok óoxtéen u yantal u líik’sik ya’abach ti’ le xuuxo’ob yéetel u yotoch xunáan kaab yaan ti’o’, je’el bix xan le tu’ux u ts’áamaj u paak’alo’obi’. U ts’ook u téen ka’aj úuche’, yanchaj u láaj ts’áako’ob ich u yotoch, ti’ ku wenelo’ob tu tséel u k’áane’.
Chalé Euan ku tséentik xunáan kaab. Beyxan u yojel ts’áakankil, u yojel k’am paal yéetel jach táaj ku péektsiltik yaabilaj ti’ yóok’ol kaab. Walkil 14 ja’abo’obe’, tu beetaj jump’éel múuch’kabil yéetel uláak’ ko’olelo’ob, ti’al u tséentiko’ob xunáan kaab, beyxan ti’al u beetiko’ob jejeláas ba’alo’ob yéetel kaab. Ts’o’okole’, ku k’amik ajxíinximbal máako’ob tu kúuchili’, ba’ale’ yóok’lal u pak’be’en k’oja’anil Covid-19e’ u xot’maj u beetik.
Ikil táan u náats’al u k’iinilo’ob ja’ajalile’, Anselmae’ táan u mu’uk’ankúunsik u paak’al yéetel u yik’el kaab yaan ti’, ti’al u kaláantik ti’ je’el ba’axak buulil ka k’uchuk yantale’. Óoli’ tu taamil u k’áaxe’, ti’ yaan u yaalo’ob: ka’ap’éel xa’anil naj tu’ux u ts’áamaj u yotocho’obi’. Mix máak je’el u tukultik wa ts’o’ok óoxtéen u beeta’al le kúuchilo’.
“Wa ka k’uchkech a wil bix yanik ka’ache’, ma’ táan a kréextik”, ku ya’alik Anselma, ts’o’okole’ jaaj u t’aan.
U baatsile’ suukchaj u ts’akikubáaj yéetel xíiw; u chiiche’ ku ts’áak ka’ach kaab ti’ ko’olel táan u síijsik u paalil, ti’al u yantal u muuk’o’ob. Úuchik u yantal ti’ u yáantajil Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI) ti’al u ja’abil 2007e’, tu káajsaj u múuch’kabil Kuchil Kaab.
Ka’aj k’oja’anchaje’, yanchaj u xo’otol ti’al u xo’ot’ol junkóots u choochel, ba’ale’ kex beyo’ mix juntéen tu p’ataj u “paalal” mix xan u yéetel ko’olelilo’obi’. Kex tumen a’alab ti’ ma’ u beetike’, leti’e’ tu ts’áaj kaab te’e tu’ux xota’abo’ ti’al u ts’akikubáaj.
“U jach táaj ma’alo’obil yéetel utsil ts’áake’ leti’e’ ku yantal ti’ xunáan kaabo’”, tu ya’alaj.
Walkila’ maanal ti’ 200 u p’éel jobon yaan ti’, chuuptak yéetel xunáan kaab. Ts’o’okole’ ku ya’alike’ leti’ ku yu’ubik nuup’ul yéetelo’ob. “Kéen taakene’, kin wu’uyik ku jach jéets’el in wóol, ma’ táan u chi’ikeno’obi’”.
Ts’o’okole’, kéen u tak’ u xikin te’e tu’ux yaan u yik’el kaabe’ ku yu’ubik bix u xik’náalo’ob; u muuk’o’obe’ ku líik’sik u yóol. “Leti’obe’ ku yu’ubiko’ob ki’imak óolal, kéen úuchuk wa ba’axe’, wa k’oja’anech wa mina’an a wóole’, ku yéemel u muuk’o’ob”, ku tsolik: ma’ táan u kíimilo’ob, chéen ku yéemel u muuk’o’ob kéen u yu’ubo’ob wa ba’ax jela’an.
Ichil u paak’ale’, u yik’el kaab ku tséentike’ kuxa’ano’ob ich jets’óolal, ts’o’okole’ kex ts’o’ok óoxtéen u laj pe’ertik ba’al tumen ku búulo’obe’, ku ka’a tóop’ol ba’al, ku ka’a líik’ilo’ob. Ka’aj yáax úuche’, yanchaj jaytúul ti’ leti’ob kíimo’ob.
“Ka tin wilaj yaan ik’elo’ob kaab kíime’ ma’ jlúub in wóoli’, chéen jach yaachaj tin wóol in wojéeltik k’aschaj ba’ax u meyajtmaj ti’al u jaantej”, tu tsikbaltaj; ba’ale’ láayli’ xan ki’imakchaj u yóol tumen úuchik u taal le ja’o’, láaj p’o’ochaj ba’al.
Yéetel kaab ku jóok’ol ti’ ik’elo’ob ku tséentike’, ku beetik jejeláas ba’alo’ob, je’el bix u ts’aakil propóleo, jáabono’ob, kaab ti’al jaantbil, ch’ujuko’ob, ichil uláak’ ba’alo’ob. Kaabe’, ku ya’alik, ku beetik uts ti’ u yich máak, ti’al u k’i’inamil xikin, ti’al u jóok’ol u yoox tu’ux ucha’an loob ti’ u yoot’el máak, ti’al u yutstal yajil kaal, ichil uláak’ ba’alo’ob.
Ichil reedes sosiialese’, Anselame’ ku túuxtik je’el tu’uxak ka k’áatak ti’ le ba’alo’ob ku beetiko’. Ma’ táan u meyaj chéen yóok’lal taak’in, tumen leti’ ku ya’alike’, ku meyajtik tumen u yaabiltmaj u yik’el kaab, tumen ma’ u k’áat ka sa’atak ba’ax u kanmaj, tumen jujump’íitil ku bin u ch’éejel ikil táan u loobilta’al yóok’ol kaab, ikil u seten ch’a’akal che’ob wa tumen ma’ ya’ab máaxo’ob meyajtik ba’al beya’.
“U yik’elo’ob kaabe’ k’a’anantako’ob ti’al u kuxtal xíiwo’ob, che’ob, ts’o’okole’, jach k’a’anan u ma’anal yéetel u k’a’abéetkunsa’al tumen kaaj tuláakal u jejeláasil ba’alo’ob ku beeta’al te’e lu’uma’”, tu ts’ook a’alaj.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
.jpg)
