Tu maaya lu’umil Quintana Rooe’ yaan u beeta’al jump’éel túumben kúuchil tu’ux yaan u béeytal u yutsil meyajta’al kaab ti’al máaxo’ob beetik le meyajila’, beey úuchik u ya’alik Rafael Pantoja Sánchez, máax jo’olbesik Universidad Intercultural Maya (Uimqroo).
Tu ya’alaj le meyaja’, ti’ kun beetbil tu méek’tankaajil José María Morelos, tumen Uimqroo, yéetel taak’in ku ts’a’abal tumen u jala’achil le nojlu’uma’. Tukulta’an u ts’o’okol ti’al u ts’ookbal u ja’abil 2021: “Béeychaj u ts’a’abal 35 miyoonesil pesos tumen le nojlu’umo’, ikil ts’a’ab meyaj FAM (Fondo de Aportaciones Múltiples) 2021, tu’ux ku k’u’ubul u jejeláasil nu’ukul meyaj. Ya’ab ba’ax kun tóop’ol yéetel le meyaja’, jumpáay ba’al xan kaambal kéen u beet ajka’ansajo’ob yéetel xoknáalo’ob”.
Ti’al Pantoja Sáncheze’, le kúuchila’ yaan u mu’uk’ankúunsik xaak’al ku beeta’al tumen ajka’ansajo’ob yéetel tumen xoknáalo’ob, u kaambalo’obe’ yaan u náachtal yéetel yaan u kóojol tak tu kaajilo’ob le baantaa’, tumen tukulta’an xan u táakbesa’al kabnáalo’obi’”.
“Le kúuchil kun beetbila’ ts’o’ok u jach péeksik u yóol máak tumen chéen leti’ jach nojoch kun yantal tu petenil Yucatán”, tu tsikbaltaj.
Xka’ansaj Aurora Xolalpa, máax patjo’olt le meyaja’, tu tsolaj le túumben kúuchila’ tukulta’al yéetel u yóol kaaj, ts’o’okole’ tu ya’alaj xane’ jela’an ti’ le uláak’ kúuchil xaak’alo’ob ts’o’ok u beetchajal tu noj lu’umil México.
“Kex jaaj yaan ba’al u yil yéetel u meyajil xaak’ale’, le kúuchil je’ela’ yaan u jach meyajtik túumben nu’ukulo’ob yéetel uláak’ ba’alo’ob, je’el bix le k’ajóolta’an beey ciencia con incidencia, tumen le je’ela’ jump’éel ba’al mantats’ u beeta’al Uimqroo, ba’ale’ ma’ chuka’anto’on ka’ach u nu’ukulil mix u sientifikóo ba’alil ti’al u páajtal u beeta’al wey baantae’”, tu ya’alaj.
Tu ya’alaje’, táan u kaxta’al ka nu’up’uk meyaj ku beeta’al te’e baantaa’ tumen, kex leti’e’ najilxook máax kéen u meyajte’, táan u kaxtik u núup’ul meyaj yéetel uláak’ mola’ayo’ob ti’ u péetlu’umil Yucatán, tumen u tuukulile’ ma’ chéen leti’ u tóoch’ta’al le najilxooko’, u k’áato’ob xan ka yanak u yutsil ti’ kaaj”.
Ichil uláak’ ba’alo’ob tu ya’alaje’, tu lu’umil Méxicoe’ ku beeta’al óoli’ 6 mil u tóoneladasil kaab lalaj ja’ab, ts’o’okole’ óoli’ u chúumukile’ ti’ ku beeta’al tu péetlu’umil Yucatán.
Tu lu’umil Quintana Roo, u méek’tankaajilo’ob José María Morelos, Felipe Carrillo Puerto yéetel ichil u kaajil Tulum beyxan Bacalare’, suuk u meyajta’al kaab yéetel ku tséenta’al xunáan kaab.
Meyaje’ yaan u ts’aatáantik ba’alo’ob je’el bix u ch’i’ibal u yik’el kaab yéetel bix u yóolo’ob, bix yanik le ma’atech u chi’ibalo’obo’ yéetel beyka’aj wa bix yanik kaab ku ts’áako’ob, beyxan bix je’el u ma’alo’obkúunsa’al meyaj ku beeta’al ti’al u páajtal u yantal kaab, je’el bix xan u kanik máak u ts’ak k’oja’anil ku yantal te’e jobono’obo’, meyajo’ob ti’al u kaláanta’alo’ob, ichil uláak’ ba’alo’ob. Yaan u méek’tantik múuch’kabilo’ob meyajtik kaab, kúuchilo’ob tu’ux ku yúuchul kaambal, mola’ayo’ob yéetel uláak’ táanxelkajil múuch’o’ob.
U ts’ook ba’ax ku kaxta’al yéetel le xaak’alilo’oba’, leti’ u páajtal u yantal u muuk’ ti’al u páajtal u káajal u k’éexel jayp’éel ba’alo’ob, “u páajtal u su’utul ti’ kaaj le ba’ax kun kaxtbilo’, u béeytal u ts’a’abal u yojéelt ti’ kabnáalo’obe’ ba’ax je’el u páajtal u beeta’al ti’al u ma’alo’obkúunsa’al meyaj ku beeta’al, ti’al ma’ u yantal u k’a’abéetkunsiko’ob kiimikóos ka u beet u kíimil le ba’alche’obo’, beyxan ti’al u yantal ba’alo’ob ma’ u loobiltik mixba’al”.
Ba’ale’, tu p’ataj je’el ba’axak tuukulil kaxtik u tse’elel úuchben meyaj suuk u beeta’al tumen u kabnáalilo’ob le lu’uma’.
Beyxan yaan u tuukulil u suuto’ob tsikbal yéetel le kaajo’, tumen yaan u kaxta’al ka náats’ak kabnáalo’ob ti’ le kúuchila’, ti’al u kaxta’al ba’ax je’el u páajtal u beetiko’ob yéetel talamo’ob ku máansiko’ob kéen jo’op’ok u meyajo’ob; ajxak’al xooko’obe’ yaan u máan u yil yik’el kaab yaan, ti’al u ch’a’akti’ob ba’al u xak’alto’ob, chéen ba’axe’ leti’ob kun beetik, ma’ táan u yantal u túuxtiko’ob táanxel péetlu’umo’ob ti’al u beeta’al, je’el bix u beeta’al walkila’, tumen te’e Uimqroo kun xak’altbilo’, ti’ kun páajtal u yojéelta’ab bix yanik ba’al yéetel ba’ax je’el u páajtal u beeta’al ti’al u yutskíinsa’al.
Xolalpa tu tsolaj le kúuchila’ yaan u yáantik kabnáalo’ob, ti’al u páajtal u yantal u séertifikaadoil ba’ax ku meyajtiko’ob, tumen beyo’ yaan u yila’al ka yanak ju’un jets’a’an unaj u yantalti’ob tumen u a’almajt’aanil México.
Kabáanlo’obe’ (le ts’o’ok u nojoch máaktalo’obe’) u kanmajo’ob meyaj ich kaaj, ich k’áax, ts’o’okole’ jump’éel ba’al úuch jo’op’ok u beeta’al, ba’ale’ ti’ xan yaan le táankelem máako’ob táant u jóok’olo’ob ti’ u najilo’ob xook yéetel uláak’ kaambal mola’ayo’ob te’e baantaa’, máaxo’ob u kanmajo’ob túumben nu’ukbesajo’ob meyaj ti’al u yantal kaab”, tu ya’alaj.
Yóok’lale’, tu ya’alaj u tuukulil le kúuchila’, leti’ u tóoch’tik yéetel u kaláantik le bix suuka’an u yúuchul meyaj te’ela’, ba’ale’ beyxan u táakmuk’ta’al le túumben nu’ukbesajo’ob kana’an tumen táankelemo’ob.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
