Ma’ seen úuche’ ila’ab, tu péetlu’umil Quintana Rooe’, u kaanil bolon péet k’áankab (Porthidium nasutum) te’e maaya lu’umo’, ts’o’okole’ ka’ache’ ma’ ojeláan wa yaani’. Le beetike’, táan u bin u chíikpajal bix táan u péek tak uláak’ lu’umo’ob, ikil táan xan u bin u k’éexel u chokolil yóok’ol kaab, yéetel tumen táan u k’askúunta’al tu’ux suuk u yantal, beey tu ya’alah j bioologóo Arturo Bayona.
Leti’e’ tu ya’alaje’ túumben ojéela’an u yantal le kaan te’e péetlu’uma’, ts’o’okole’ “kex ma’ ya’ab máak u k’ajóoltmile’, k’a’anan ti’al kuxtal yaan”. Kaan ila’abe’ yaan kex 30 cms u chowakil yéetel óol ta’anpose’en u boonil, j tíip’ ti’ jump’éel najil xook.
También te puede interesar: Encuentran ejemplares de nauyaca naricilla en QRoo
Suuka’anile’, ma’ táan u chowaktal, ma’ táan u píitmáansik 30 wa 40 cms; u x ch’uupulile’ asab nuuktak ti’ u xiibil. Ku chi’ibal ts’o’okole’ u neje’ ma’atech u kopik. Koob u boonil yéetel wíiwits’ boox. Óool polok yéetel ts’íik, “kéen u yóot chi’ibale’ ku bek’echtal, ku p’áatal páats’, ts’o’okole’ ku jo’op’ol u síit’ ti’al u náats’al ti’ ba’ax kéen u chi’ej”.
Bayonae’ tu tsikbaltaj xane’, ka’ache’ ojéela’an suuk u yila’al Chiapas, yéetel tu noojolil Tabasco, tak Ecuador, beyxan Guatemala; walkila’ táan u yila’al túune’, yaan xan tu péetlu’umil Quintana Roo.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
