Alfredo Jalife-Rahme
Walkila’, ts’o’ok u je’ebel bej ti’al u paklan xíimbaltikubáaj u kamp’éel noj muuk’ilo’ob jala’ach yaan ichil euroasiátikail noj lu’um: Rusia, China, India yéetel Irán. Ma’ili’ ts’o’okok u ja’abil 2021e’, j saar Vlady Putine’ tu béeykuns u xíimbalt u noj lu’umil India.
Beyxan, ts’o’ok u ch’éenel u xoka’al jaytéen ts’o’ok u much’ikubáaj Putín yéetel j máandarin Xi Jinping.
Beora’ túuna’, Putine’ yaan u xíimbaltik jala’ach ku meyaj China, tumen ta’aytak u káajal u keetilo’ob Juegos Olímpicos de Invierno, tu noj kaajil Pekin.
Jayp’éel k’iino’ob paachile’, chiíta iraní jala’ache’, Ebrahim Raisi, tu xíimbaltaj u jala’achil Rusia, tu’ux tuch’ubta’ab tu’ux baantail kéen u sutubáaj Irán “tu baantail Lak’in” tumen lu’umo’ob ts’áak u muuk’il EU/OTANe’ u k’almajo’ob joolnaj tu baantail tu’ux yaan u chik’inil u k’áak’nabil Mediterráne’ (tu’ux ma’ táaka’an u jáal ja’ilo’ob Siria yéetel Líbanoi’).
También te puede interesar: Converge la cosmogonía geopolítica de Irán con China y Rusia
Béeychaj túun u yantal “u yóox tsi’itsil meyaj ich euroasiártico lu’umil”, tu’ux u noj lu’umil Rusiae’ yaan u ki’iki’ k’a’abéetkunsik múul yantal ts’o’ok u kanik u líik’s ichil u yóox ti’itsil lu’um: China, India yéetel Irán. Le bix yanik Irán yéetel le uláak’ óox ti’itsilo’obe’ láayli’ jach táaj ma’alobe’, tumen chéen táan u binetik u tojkíinsa’al beel ti’al u múul xíimbal China yéetel India, tumen jach ta’aytak u ts’u’uts’a’al tumen le nojoch lu’umo’, ba’ale’ wa ka úuchuke’ yaan u pu’ulul ich k’áak’ kun jóopol ti’ ba’ateltáambal tu táan Pekín.
U béeytal u mu’uk’a’an p’áatal “u yóox tsi’itsil meyaj ich euroasiártico lu’umile’” jujump’íitil kéen úuchuk. Tu paach “nu’uk mokt’aan” jets’a’ab ichil u noj lu’umil China yéetel Irán, ti’al u yúuchul ka’alikil u yáalkab 25 ja’abo’obe’ -Ruta de la Seda con el gran Reset anglosajón–, yanchaj u chíikulal ti’al u káajal túumben múul meyaj, ti’al u yúuchul tu chowakil 20 ja’abo’obe’, ichil u noj lu’umil Rusia yéetel Irán, tu’ux táan u kaxta’al, wa ku pakta’al yéetel u tuukulil náajale’, ka k’éexek bix u nu’ukil u meyaj SWIFT, ichil baankose’, tu noj lu’umil Estaods Unidos, ba’ale’ beyxan tu yáamil u paakat lu’um yéetel politikoe’, leti’ ka béeyak u múul yuantal ba’ax ku k’áat óolta’al tumen Organización de Cooperación de Shanghái, Unión Económica Euroasiática, 15-RCEP yéetel BRICS, beey u na’ata’al tumen j brasilil jeopoliitikoe’ Pepe Escobar, máax u jach kanmaj ba’al yóok’lal u nojoch meyajilo’ob yóok’lal bix u meyajta’al yéetel u nu’ukta’al taak’in tu noj lu’umil China (CIPS) yéetel Rusia (SPFS), ti’al ma’ u ji’ich’il u kaalo’ob tu yóok’lal SWIFT.
Ts’o’ok jo’op’éel ja’ab ma’ yanak múuch’ meyaj ichil mix juntúul iraníil jala’ach yéetel le yaan tu noj lu’umil Rusia. Bejla’a túune’, iraníil jala’ache’ tu ya’alaj, úuchik u yantal Kremline’, beey “u súutuk tu’ux je’ets’” múul meyaj, ka’alikil Teheráne’ láayli’ táan u tsikbaltik jejeláas ba’al, tu noj lu’umil Viena yéetel u jala’achil Biden, ti’al u jéets’el tuka’atéen téej ba’al yéetel Trump ichil mokt’aan yaan ka’ach yéetel, tumen káaj u yantal jela’an tuukulo’ob yéetel Netanyahu.
Iraníil jala’ach, Amir-Abdollahian, tu ya’alaje’, Iráne’ ku na’atike’ “poliitikáae’ unaj u yúuchul ich éet yantalil, buena vecindad (sic), tu’ux ka jula’ak u tojbe’en yantal poliitikáa ka paakatnak te’e Lak’ino’, yéetel utsil t’aan u ch’a’amaj u muuk’ ti’ meyaj ku kaxtik ka utsil beeta’ak u suut taak’in”.
Ichil tse’ek tu beetaj tu táan Duma, jala’ach Raisie’ jumpuul úuchik u táaj a’alike’ “nu’uk kaxta’an ti’al múul meyaje’ ma’ patali’, ts’o’ok u p’áatal jach mina’an u muuk’ EU, ts’o’okole’ u muuk’ uláak’ noj lu’umo’ob jumpáay yaniko’obe’ táan u líik’ilo’ob”, ikil u tukultiko’ob yaan “concepto de resistencia (sic)”, tumen ti’ ku yantal “u chuunt’aanil ti’al u yutsil yantal t’aan”, tu’ux “xit’a’ab u paanil náasionalismo yéetel déesarroyóo siientifiikóo”, kex tumen ti’ yaan ba’ax kupik u yiik’. Ka’aj ts’o’ok túun k’a’anan xíimbal tu beetaj Raisi tu noj lu’umil Rusiae’, séeba’an úuchik u káajal u chíikpajal u aj k’atunilo’obRusia/China/Irán ichil Omán k’áak’náabil. Global Times, máax beetik u k’a’aytajilo’ob Partido Comunista Chino, tu ya’alaj te’e k’iino’oba’, u luk’sa’al le aj k’atuno’ob túuxta’ab te’e k’áak’náabo’. U ka’atéen u núup’ul meyaj u aj k’atunil le óoxp’éel noj lu’umo’oba’, ka’alikil EU táan xan u ba’atel tu táan China, tu estreechoil Taiwán, beyxan tu táan Rusia, tu kaajil Ucrania, tu k’áak’náabil Negro/Bielorrusia.
Ichil u múuch’tambalil Putin-Raisie’, páakta’ab wáaj bej ti’al u yantal mokt’aan tu jo’oloj junk’aal ja’abo’ob, ichil Rusia, Irán yéetel India, ti’al u yantal “Corredor multimodal Norte-Sur” tu’ux táaka’an u 7 mil 200 kmsil ts’áak u k’áaxil ti’al u yantal ba’ax k’aaba’inta’an beey “rectángulo geoestratégico eurasiático”.
Facebook / Vk / Telegram / TikTok / YouTube
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
