Te’e k’iino’oba’ yáax juntéen úuchik u beeta’al jump’éel u keetil jats’ booláa ichil u múuch’ilo’ob báaxal ko’olel, tu kúuchil Kukulcán, tu noj kaajil Jo’; bíin k’a’ajsak le báaxala’ tumen yáax juntéen úuchik u táakpajal u múuch’ilo’ob ko’olel: Amazonas de Yaxunah, tu ketajubáajo’ob tu táan u múuch’il La Natividad de Sucilá; ka’aj ts’o’oke’ leti’ u ts’ooko’ob máaxo’ob máano’ob táanil ti’ le yáaxo’, tumen jp’áat: 14-12 u xookil.
Ba’ale’, ma’ili’ beeta’ak le keetil báaxala’, yanchaj ya’abach t’aan jóok’ yóok’lal le múuch’il ko’olel ku báaxalo’ob xma’ xambil yéetel iipíil, tumen tene’ kin tukultike’ le táan u chíikpajalo’, chéen u chan p’íichil jump’éel nuxi’ wiits mootschaja’an tu taamil tu’ux ku ye’esa’al yéetel tu’ux ku ko’onol maaya miatsil, ba’ale’ beyxan tu’ux ku péech’óolta’al máak yóok’lal u ch’i’ibal, tumen tuláakal tsikbal jóok’e’, beeta’ab yóok’olo’ob.
Ko’ox jáan tukultik: juntúul ko’olel ts’o’ok u jach kanik báaxal, je’el ba’axak deporteile’, ku jach utsil pakta’al tumen ti’al u béeytal u beetike’ k’a’abéet u jach péek yéetel u jach meyaj, tumen ku beetik u téejel ba’ax yéetel bix jets’a’an unaj u beeta’al je’el ba’axal báaxalil tumen xiib. Beey túuno’, walkila’, ko’ox tuukul yóok’lal juntúul maaya ko’olel kéen báaxalnak xan. Kéen u beete’ ku chíikbesik xan uláak’ mu’uk’a’an ba’alo’ob, tumen ma’ chéen ku ye’esiko’ob yaanal ba’al ti’ le ba’ax suuka’an u yila’al ichil xiib yéetel ko’olel, tumen uláak’ noj ba’al ku yúuchule’, ku wojik beel ku xíimbalta’al, tu’ux ku ch’a’achibta’al ba’alo’ob yaan u yil yéetel miatsil, óol yéetel, míin, u nooyil tuukul.
Kin tukultike’, ku jach k’asil jelbesa’al yéetel ku péech’óolta’al ba’al tumen máaxo’ob mu’uk’a’an yanik u t’aano’ob, ti’al u béeytal u jets’iko’ob máax le táakano’ob ichil u múuch’il Las Amazonas de Yaxunah wa Las Diablillas de Hondzonot, tu péetlu’umil Quintana Roo, tumen wa ka k’uchuko’ob báaxal chéen yéetel u yaanalil nook’, xma’ iipil yéetel u xanabo’ob de teenise’, míin bejla’a ma’ táan u pakta’alo’ob; míin bejla’a’ chéen beey p’aatalo’ob, beey je’el makalmáak múuch’ báaxalil yaan te’e baantaa’, ts’o’okole’ mix táan wal u táakmuk’ta’alo’ob tumen jala’ach wa tumen kaaj. Beey túuno’, wa ma’ ka’ach u k’ajóolta’al le múuch’ila’, míin bejla’a ma’ xan táan u jatsa’al beey “k’a’anan maaya múuch’il”. U t’i’inil laakam ki’iki’ óoltik miatsil yéetel kaaj chéen tumen táan u yáantal le múuch’il báaxala’, chéen tuus, tumen u jaajile’, óoli’ leti’e’ koonol ku beeta’alo’, tumen leti’ u yoochel maaya ko’olel ku tuusil tóoch’ta’alo’, ts’o’okole’ ku p’a’atal paachil u no’ojanilo’ob ti’al báaxal; mix táan u pakta’alo’ob yóok’lal u yutsil báaxalo’ob, chéen ku yila’alob yóok’lal u búukinajo’ob. Yéetel mix táan kch’a’achibtik u sajbe’entsil u báaxalo’ob chéen beyo’, tumen ma’ tu ts’áako’ob u nu’ukulil u pixik u táan icho’ob wa u tseemo’ob.
Ba’ax kin wa’alika’, táan in ts’íibtik juntúul máax ku yu’ubik maaya u ch’i’ibal, ba’ale’ tumen máax xan táaka’an ichil u jejeláasil tuukulo’ob jets’ik ba’ax le maayao’ yéetel bix le máasewal máako’obo’, ti’ le ba’ax ma’atecho’. Kex beyo’, kin tukultik k’a’anan in wa’alik u muuk’il óol le ko’olelo’oba’, tumen ma’ chéen jump’éel tu’ux ku máano’ob jaats’; tumen leti’obe’ jejeláas bix u tuch’ubta’alob yóok’lal ba’ax ku beetiko’ob. Chéen ba’axe’, u jaajile’, jejeláas tuukule’ je’el tu’uxake’ ku yantal. U ba’alile’ yanchaj tumen, úuch ichil le múuch’ báaxalo’, ka’aj káaj u seen a’alal ba’al ti’ob tu yóok’lal; najmal u tukulta’ale’ tak ichil maaya kaaj yéetel ko’olele’ ku yantal jejeláas tuukulo’ob, je’el ba’axak miatsil ka yanake’. Lelo’ ku yúuchul tumen beey wíiniko’.
Kex beyo’, jach táaj k’a’anan u ya’alpajale’, le ko’olelo’oba’ yaan u muuk’o’ob yéetel ma’ saajko’ob u máano’ob jaats’.
Beey túuno’, le je’ela’ ma’ u k’áat u ya’al wa ma’ tu páajtal u ja’ats’al booláa yéetle iipíil, mix xan wa ma’ tu béeytal u báaxal ko’olel beyo’ wa yéetel u k’éewel xanab; tuukul unaj u beetchajale’, unaj u náachtal. Unaj ktukultik bix u yúuchul ba’al, bix u “táamuk’ta’al” maaya kaaj te’e lu’uma’, yéetel xan kna’atik bix le “áantaj” ku ts’a’abal ti’ maayaob ku báaxalo’ob te’e méek’tankaajo’obo’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
