U je’ebel u yúuchben kaajil Ichkabale’ jach noj meyaj ku k’áatik, ts’o’okole’ ti’al u béeytale’ k’a’abéet ya’abach taak’in, beey tu tsikbaltaj j-áantropologóo Margarito Molina, máax jo’olbesik Centro del Instituto Nacional de Antropología (INAH) tu péetlu’umil Quintana Roo.
Ichil tsikbal tu beetaj yéetel La Jornada, tu tsolaje’ yaan u yantal u beeta’al jump’éel xaak’al ti’al u yila’al wa je’el u ch’a’ak bej u beeta’al le meyajo’, tu’ux xan unaj u táakbesa’al áarkeolojikáa xaak’al, je’el bix xan ba’ax najmal u kaláanta’an yéetel u ts’aatáanta’al le úuchben multuno’ob’o, yéetel ba’ax k’a’abéet ti’al u k’a’amal ajxiinximbalo’obi’, tak jaytúul ajmeyajo’ob k’a’abéeti’.
Najmal u yantal sáansamale’ kex ichil 100 yéetel 150 ajmeyajo’ob, kex ka’ap’éel ja’ab ma’ili’ je’ebek le kúuchilo’, tu’ux najmal xan u táakpajal katúul arkeeologóos, tu tsikbaltaj Margarito Molina.
En español: Ichkabal exige conservación ecológica y respeto al entorno: INAH QRoo
Noj meyaj yanchaj u beeta’al ti’al u páanal u k’íiwikile’ chíika’an tumen ti’al u beeta’ale’ xáanchajo’ob wakp’éel winalo’ob, yéetel k’a’abéetchaj 60 u túul máako’obi’, ts’o’okole’ chéen kaxta’ab jayxóot’o’ob ti’ jump’éel kúuchil.
Tak walkila’, meyajo’obe’ ku bak’pachtiko’ob u k’íiwikil le kúuchilo’, beyxan le uláak’o’ob meyajnaj ti’ kaaj te’e k’inako’obe’. Noj meyaj u béeytal u yutsil xa’ak’ta’al áarkeolojikóo meyaj tu’ux ka táanilkúunsa’ak u kuxtalil yóok’ol kaab. Ma’ tu béeytal kjatsiko’obi’. Ma’ tu páajtal xan ‘kjabik’ tuláakal u bak’pachil ti’al u chíikpajal jach chéen u multunil le kaajo’, ma’ patali’. K’a’abéet k-kanik kch’a’aik tuláakal ba’ax yaan”, tu ya’alaj Molina. Uláak’ ba’ale tu tsikbaltaje’, ma’ táan u páajtal u ke’etel xaak’alo’ob beeta’an ti’ uláak’ úuchben kaajo’ob, je’el bix Chichén Itzá, tumen “jela’antako’ob: Chichéne’ ts’o’ok 120 ja’abo’ob káajak u beeta’al xaak’alo’obi’”.
“Beyxan, áarkeolojiae’ ts’o’ok xan u jelpajal, tumen walkila’ ku asab chíimpolta’al u kaláanta’al ba’ax bak’pachtik kúuchilo’ob ku kaxta’al: tu petenil Yucatáne’ yaan 3 mil 718 u p’éel úuchben kaajo’ob k’ajóolta’an; tu péetlu’umil Quintana Rooe’ 543. Le je’elo’ ku ye’esik jayp’éel yaan, ba’ale’ te’e péetlu’uma’ chéen óoxlajunp’éel kúuchilo’ob je’ek’ab ti’al xíimbaltbil, yéetel uláak’ ya’abache’ ma’. Ku tukulta’ale’, unaj u láaj je’ebelo’ob, chéen ba’axe’ lelo’ ma’ tu béeytal".
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
