Santiago Sevilla
Múul meyaj yéetel GIJN
Red Global de Periodismo de Investigación (GIJN) ts’o’ok u yéeyik bolomp’éel asab ma’alob meyajil ts’aaj péektsil yóok’lal máasewal kaajo’ob ts’ab k’ajóoltbil ich América Latina te’ u ts’ook ja’aba’. Ti’al u yéeya’al le meyajo’oba’, ts’ab táanil u jejeláas lu’umo’obil yéetel bix u ye’esa’al, beyo’, ma’ chéen ts’íibi’, yaan xan u jejeláasil bix u ts’a’abal k’ajóoltbil je’el bix u juumil, web yéetel documentalo’ob.
Kaajo’ob ch’a’apachta’an un paacho’ob ich Amérina Latina
(Mongabay Latam) Regional
Ti’al k káajale’, k e’esik jump’éel xaak’al meyaj ku t’aan yóok’lal loobilal ku beeta’al ti’ máasewal kaajo’ob, le meyaja’ ku ye’esik tuláakal ba’ax ku yúuchul ichil le lu’umo’oba’:
“Loob yéetel ba’atel yóok’lal úuchben lu’umo’ob: u pakta’al u máasewal kaajilo’ob Latinoameérica”, beeta’an tumen Mongabay Latam, jump’éel meyaj ku much’ik 12 k’áatchi’ob beeta’an ti’ máasewal poolilo’ob yéetel u xpoolilo’ob, bey xan ti’ kaambalnaja’an máako’ob ku tsoliko’ob ba’atel yéetel loobilal ku muk’yajtik u máasewal kaajilo’ob Ecuador, México, Colombia, Venezuela, Perú, Chile, Honduras, Guatemala yéetel Bolivia. Ku jóok’sik yóok’olkabil bix u ba’atelta’al u tia’alinta’al lu’umo’ob tumen múuch’ máako’ob yaan u ts’oono’ob ku meyajo’ob tu paach jala’achilil ichil u noj lu’umil Colombia, lela’ ikil jáawsa’abik u múuch’il ba’atel FARC, wáaj ba’atel yóok’lal u meyajil u jóok’sa’al ba’alo’ob ti’ Centroamérica.
Jump’éel ma’alob digital meyaj ku ye’esik oochelo’ob yéetel uláak’ ba’alo’ob tu’ux máax xokike’ je’el u páajtal u xíinximbaltik k’áatchi’ob beeta’ane’. Le máax ku béeytal u yokol u xak’alt le noj meyaja’, je’el u páajtal u yéeyik beel ken u bise’, ikil u yilik tu’ux noj lu’umil u taal máax máasewalil jo’olintik. Video’ob e’esik jun xóot’ k’aat chi’ob, uláak’ ba’alo’ob chuka’ankunsik tuláakal le ba’alo’oba’ ku beetiko’ob jump’éel jela’an meyaj ku cha’ik u xo’okol le bixak u k’áat máake’.
Máasewalo’ob ma’ tu p’atkubáaob aktáan paklan ts’ombáail (armando.inf)
Venezuela
Le kúuchil ts’aaj péektsil Armando.info, oka’an ichil GIJNe’ tu ts’aj k’ajóoltbil tu winalil febrero ti’ 2022 “Ta’aklambáail j-áalkab”, jumpéel ma’alob meyaj ku ts’áaik k’ajóoltbil u yantal múuch’ul jkoon drogaob yéetel múuch’ul jba’atel wíiniko’ob tu ka’anal k’aaxilo’ob Orinoco, ichil Venezuela; te’ela’, máasewal kaajo’obe’ kuxa’ano’ob chúumuk le ba’atela’. “ta’aklambáail j-áalkabe’” ku yilik ba’ax ku yúuchul yéetel tu’ux ku péeksikubáaj le lóobilal máako’oba’ yéetel u yáantajil ts’aaj péektsil bey xan u ch’úukta’al yéetel sateliteob ka’alikil tu meyajta’al yéetel le ba’ax k’ajóiolta’an bey inteligencia artificialo’.
Jump’éel meyaj yaan ichil “Ta’aklambáail j-áalkabe’” ku tsolik bix u ya’abil kaajilo’ob pemón, piaroa, ye'kwama yéetel sanemáe’ ts’o’ok u beetiko’ob “múuch’ul kalan kaajilo’ob” ti’al u kalaantikubáaob ti’ le múuch’ulo’ob ku sen jóok’siko’ob ba’alo’ob ichil u lu’umo’obo’. Le máasewal jkalaano’oba’ óoli’ mantats’ ku píitmáasa’al u muuk’o’ob tumen le múuch’ul máako’ob ku loobilalo’obo’; ba’ale’ yaan xan u téenalo’ob tu’ux leti’ob loots’najo’ob, je’elbix le ka’aj jóok’sa’ab minero’ob ti’ pemón kaajilo’ob yano’ob tu ts’ookil Guyana tumen chéen bey ookiko’obo’. Le ba’ax tu beetajo’obo’ táan xan u néenta’al tumen uláak’ kaajo’ob yano’ob tu ka’anal k’áaxilo’ob Venezuela tumen le ku muk’yajtiko’ob xan.
U k’a’ajsa’al loob ti’ jejeláas ts’aaj péektsilo’ob (Agencia Ocote)
Guatemala
Jump’éel meyaj ku béeytal u yu’uba’al, u xo’okol, u k’a’ajsa’al, u cha’anta’al ti’ boono’ob, xak’al meyaj, e’esajil ku béeytal u bisa’al jejeláas kúuchil’ob yéetel u beeta’al cha’an aktáan kaaj; tuláakal le ba’alo’oba’ le oka’an ichil noj meyaj “Ma’ leti’ le k’áak’o’”. Le meyaja’ ku yokjsikubáaj ichil loobil ku muk’yajtik ya’ab mejen paalal; ichilo’obe’ yaan ya’ab mejen máasewal paalalo’ob kaja’ano’ob ichil Hogar Seguro Virgen de la Asunción, p’aatal Guatemala.
Le xaak’al meyaja’ ku jóok’sik yóok’ol kabil u juum u t’aan táankelem yéetel xlóobayen paalalo’ob béeychaj u púuts’ulo’ob, bey xano’ ku jel beetik ba’ax beet ma’ tu páajtal u tsikbalta’al tumen 41 u túulal máako’ob yóok’lal ba’ax úuchti’ob.
Ichil ba’ax kaxta’ab tumen le noj meyajil ts’aaj péektsil tu k’amaj náajal Gabo 2022 yóoklal “Coberturae’ “ leti’ le buka’aj ba’alo’ob síit’ta’ab tumen u jala’chil lu’um yéetel bix ma’akik u chi’ máaxo’ob muk’yajt le ba’alo’ob úuch tu ja’abil 2013o’, tu’ux ku yúuchul takpool yóok’al loob ku beeta’al yéetel tu beetaj xan u yantal noj loobil yóklal eelik máak.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
