Ku tukulta’ale’ ja’ yaan Yóok’ol Kaabe’ yanchaj úuchik u múul yantal atmoosferáas tu’ux xa’ak’paj idroojenóo yéetel u ja’il maagmáa ku taal ti’ u embrioonesil pláanetarios je’el bix le yaan ti’o’.
Xáanchaje’, le ba’ax ojéela’an tumen ajxak’al xooko’ob yóok’lal bix u yantal pláanetaso’obe’ chéen ti’ bix yanik ksiistema solar ku jóok’sa’al. Kex tumen láayli’ u tsikbalta’al ba’al yóok’lal jayp’éel pláanetas de buuts’tako’ob, je’el bix Júpiter yéetel Saturno, óoli’ jeets’el u tuukulil Yóok’ol Kaab, yéetel u jeel pláanetas tuunich u wíikilalo’obe’, nojochchajo’ob úuchik u yantal jump’éel diskóo de ta’an yéetel de gaas ku bak’pachtik ka’ach K’iin, tu k’iinil u táankelemil.
Le kéen u p’uchubáaj nukuch ba’alo’ob túune’, ba’ax k’ajóolta’an beey planetesimales bebé tu beeto’ob u yantal Yóok’ol Kaabe’ nojochchajo’ob ts’o’okole’ chokochajo’ob, ti’al beyo’, u p’éelilchajalo’ob ti’ u nojoch k’áak’náabil maagmáa, úuchik u jach chokojtal ba’al ka’aj tu jéempuch’tubáajo’ob yéetel yóok’lal ráadiaktibóo ba’alo’ob yaan ti’. Beey túuno’, úuchik u máan k’iine’, ka’aj síischaj seleestée ba’ale’, u jach aalil le máateryal yaan ti’o’, búulij; ts’o’okole’ le je’elo’ tu jatsubáaj ti’ óoxyáal: núcleo metálico, manto rocoso de silicatos yéetel u koortesail.
Ba’ale’, úuchik seen beeta’al u xaak’alil exoplanetase’ káaj xan u yantal uláak’ túumben paakat ti’al u na’ata’al bix úuchik u yantal Yóok’ol Kaab k’iin ka’aj káaj u síijil.
En español: Lanzan nave espacial europea hacia Júpiter y sus lunas
“Ba’ax kaxta’abe’ yóok’lal exoplanetase’ tu ts’áaj u páajtalil u yila’al tu beel ba’ax suuka’an u yúuchul, ts’o’okole’ le je’ela’ ku ye’esike’, le exoplanetas táant u síijilo’obe’ bak’pachta’ano’ob tumen atmoosféeras yaan ya’abach idroojenóo móolekular ka’alikil u máan u yáax miyoonesil ja’abo’ob u bin u xuultal”, tu tsolaj Anat Shahar, máax ku meyaj ti’ u mola’ayil Instituto Carnegie. “Kéen máanan k’iine’, ba’ax bak’pachtik le kiimikóo je’elo’ ku sa’atal, ba’ale’ ku p’atik u chíikulal ichil u wíinkilal le táankelem pláaneta ku yantalo’”.
Yéetel ba’ax ts’o’ok u yojéelta’alo’, Shahar yéetel u yéet meyajo’ob Edward Young beyxan Hilke Schlichting, ti’ u noj najil xook Universidad de California, tu noj kaajil Los Ángeles, tu beetajo’ob jump’éel túumben modeelóo yóok’lal bix úuchik u yantal yéetel bix úuchik u bin u k’éexel Yóok’ol Kaab, ti’al u yilko’ob wa je’el u béeytal u yantal le jejeláas kiimikóo ba’ax suuk u yantal te’e lu’uma’; ba’ax chíikpaje’ jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Nature.
Beey túuno’, yéetel le túumben modelóo patjo’oltabo’, béeychaj u ye’esale’, tu káajbal, ka’aj yanchaj Yóok’ol Kaabe’, u múul yantal u k’áak’náabil magma yéetel u protoatmósferail idroojeno móolekulare’, míin leti’ beet u yantal jayp’éel u chíikulalo’ob ba’al yaan te’e Yóok’ol Kaaba’, je’el bix le ja’o’ yéetel kéen p’áatak tu estaadoil óoxidadóo.
Ts’o’okole’, yéetel u yáantajil moodelóos máatemaatikose’, xak’alata’ab bix úuchik u bin u k’expajal u máaterialesil ichil u yáal u atmoosferasil iidroojeno móolekular yéetel u k’áak’náabilo’ob magma, tu’ux xak’alta’ab 25 u kóompuestosil, tu’ux yanchaj 18 u p’éel jejeláas u reaxiionesil, ts’o’okole’ tu ye’esaj talam ba’al ti’al na’atbil k’a’anan ba’alo’ob yóok’lal bix ku tukulta’al yanchaj le lu’umkabilo’, ba’ale’ tu ye’esaj uláak’ ba’alo’ob ma’ talamtak u na’atali’ yéetel séeba’an u tukulta’al ba’axten beey úuchiko’.
Ti’al u yila’al ba’ax kun úuchule’, te’e xaak’alo’, beeta’ab u múul yantal u k’áak’nabil magma yéetel u aatmoosferail Yóok’ol Kaab tu k’iinil táant u síijile’; te’elo’, ila’ab péeknaj u nukuch wíinkilalo’ob idrojeenóo tak tu’ux yaan metaalikóo chuun, u óoxidasyonil le maantoo’, yéetel le tu’ux ku síijil ya’abach ja’.
Ts’o’okole’ wa láaj tikin ka’ach tuláakal le tuunich ba’al tu p’uchubáaj ti’al ka yanak pláaneta káaj u xuulta’ale’, le ba’ax múul yanchaj ichil u aatmoosfera móolekularil iidrojeeno yéetel u k’áaknáabil magmae’ yaan ka’ach u beetik u jach táaj yantal ja’, beey a’alab tumen ajxak’al xooko’ob.
“Le je’ela’ chéen jump’éel bix je’el u tsola’al yanchaj ja’, ba’ale’ yéetele’ míin ku béeytal u jéets’el jump’éel k’a’anan tuukul yóok’lal bix síijik u Yóok’ol kaab yéetel exoplanetas suukchaj u yila’al tu bak’pachil le náachtak eek’o’ob, k’aaba’inta’an super-Tierras yéetel sub-Neptunos”, tu ts’ook a’alaj Shahar.
Xaak’ale’ táaka’an ichil jump’éel meyaj tu’ux táakbesa’an uláak’ ya’abach meyajo’ob ku k’aaba’tik Aether, káajsa’ab yéetel jo’olbesa’an tumen Shahar, tu’ux ku kaxta’al u yojéelta’al bix yanik u kiimikail u wíinkilal le pláanetaso’ob maas chan k’ajóolta’an ti’ Vía Láctea, ti’al beyo’ u patjo’olta’al jayp’éel ba’alo’ob ti’al u yila’al wa yaan kuxta’al ti’ uláak’ yóok’ol kaao’ob náachtako’ob. U taak’inil u beeta’al le meyaja’, ts’a’aban tumen Fundación Alfred P. Sloan.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
