Le 20 ti’ mayo ku taala’ yaan u beeta’al tu noj kaajil Jo’, Primer Foro Mundial de Ecofeminismo. Le je’ela’ jump’éel múuch’tambal tu’ux yaan u tsikbalta’al jejeláas ba’alo’ob yóok’lal péekbal táan u beetik kaaj, tu’ux ku núupul u kaláanta’al yóok’ol kaab yéetel kanan ku beeta’al tumen ko’olel.
Máax jo’olbesik u beeta’al le meyaja’, Danna Mena Navarro, tu ts’áaj k’ajóoltbile’, láas 11 kéen káajak múuch’, yéetel u tuukulile’, ka ts’o’okok láa 1, ts’o’okole’ yaan xan u béeytal u cha’antal tu Facebookil A por la Tierra, Ateneo Nacional de la Juventud, JCI Buenos Aires yéetel uláak’ múuch’kabilo’ob táakano’ob te’e meyaja’.
Beyxan yaan u páajtal u cha’antal ti’ bíiedeoyaamadáa, yéetel kéen ts’o’okok múuch’tambale’ yaan u k’u’ubul jump’éel ju’un ti’al u chíimpolta’al máaxo’ob táakpaji.
En español: ¿Qué es el ecofeminismo? Invitan a foro mundial sobre el tema en Mérida
Ti’ tsikbalo’obe’ yaan u tsola’al ti’ máax kun táakpajale’, u k’a’ananil u k’ajóolta’al bix u táakpajal ko’olel ti’ ba’ax ku k’aaba’tik sóostentibilidaad, tu ya’alaj Danna Mena. Ichil máaxo’ob kun táakano’ob ti’ meyajo’ob ku beeta’al yóok’lal yóok’ol kaabe’ ti’ yaan Anselma Chalé, ti’ u péetlu’umil Yucatán; Mariana Alpízar Guerrero ti’ u noj lu’umil Costa Rica; Verónica García ti’ u lu’umil Ecuador; Isis Riquelme ti’ u lu’umil Chile, ichil uláak’o’ob.
Ku béeytal u táakpajal je’el máaxak, mix ba’al ti’ wa xiib wa ko’olel. Ti’ kun beetbil tu najil Casa Pancha —tu bejil 60 #330 Alcalá Martín, Jo’—, yéetel yaan xan u kona’al jejeláas ba’alo’ob beeta’an, ba’ale’ tu’ux ma’ loobilta’an yóok’ol kaabi’; u mola’ayil Secretaría de Desarrollo Sustentable (SDS) yaan xan u síik xíiwo’ob yéetel u kúulul che’ob.
Beey túuno’, u táakpajal ko’olel ti’ ba’ax yaan u yil ti’al u kaláanta’al yóok’ol kaabe’, k’ajóolta’an beey ecofeminismo; Danna Menae’ tu tsikbaltaje’ le péekbala’ ku kaxtik u kaláantik kuxtal. “Jach mu’uk’a’an yanik bix p’ata’an paachil ko’olel yéetel bix u loobilta’al yóok’ol kaab”.
Le tuukula’, ku kaxtik ka u jeel tukult wíinik bix u kuxtal te’e yóok’ol kaaba’, yéetel xan u yilik bix u múul yantal yéetel u yéet wíinikil ba’ale’ beyxan yéetel yóok’ol kaab; najmal u na’atik bix yanik yéetel k’éexilo’ob tána u yantal ti’ bix u máan k’iin, yéetel u talamilo’ob taak’in.
U k’exa’al u tuukul kaaje’, unaj xan u beetik u k’exik bix u náajlata’al taak’in yéetel bix u patjo’ota’al poliitikáas; ba’ale’ wa ma’ tu yojéelta’al ba’al yóok’lal le je’ela’, ma’ tun bin séeb k’éexel ba’al, wa jach xaan kun úuchul.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
