Ch’íich’o’obe’ jujump’íitil táan u bin u chichantalo’ob, ts’o’okole’ u xiik’o’obe’ táan xan u bin u chowaktal, je’el bix táan xan u bin u chokotal yóok’ol kaab, ts’o’okole’ u wíinkilalo’obe’ maas chan mekentako’ob yéetel séeba’an u bin u k’éexelo’ob.
Beey úuchik u je’ets’el úuchak u beeta’al jump’éel xaak’al tumen sientiifikóos ichil amerkanoil kóontenentée, jo’olbesa’an tumen Universidad de Michigan, yéetel jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Proceedings of the National Academy of Sciences.
Xaak’ale’ ku much’ik ba’ax jok’a’an ti’ ka’ap’éel meyajo’ob ts’a’aban k’ajóoltbil, tu’ux p’isa’ab u nuuktakil u wíinkilal yéetel u chowakil u xiik’ maanal 86 mil u p’éel u jejeláasil ch’íich’o’ob, ti’ ka’ak’áal ja’abo’ob, tu lu’umil Norteamérica yéetel Sudamérica. Ti’ jump’éel le meyajo’, xak’alta’ab kimen ch’íich’o’ob suuka’an u máan u xik’náalo’ob ti’ táanxel lu’umo’ob, tu jo’oloj p’úuchko’ob yéetel kúuchilo’ob yaan tu kaajil Chicago; ti’ le uláak’ jump’éelo’, xak’alta’ab ch’íich’o’ob ma’ suuka’an u bin u xik’náalo’ob táanxel lu’umo’ob, ba’ale’ chuka’ab tu k’áaxil Amazonas.
TI’ jump’éel túumben meyaj, tu’ux ku ch’a’anuktal le ka’ap’éel xaak’alo’oba’, ku chíikbesik jak’be’en ba’al: ti’ le ka’ap’éel xaak’alo’ob yáax beeta’ane’, ch’íich’o’ob ma’ jach nuuk u wíinkilalo’obe’, jach séeba’an úuchik xan u maas chichantalo’ob, ba’ale’ séeba’an xan úuchik u chowaktal u xiik’o’ob.
"Le bix yanik u nojochil u wíinkilalo’ob yéetel u taasasil k’eexil táan u yantale’, jach chíika’an yaan ba’al u yilej. Ba’ale’ le bioolojikóo ba’ax beetik u núupul le ka’ap’éel ba’alo’oba’ k’a’abéet u maas xak’alta’al”, tu ya’alaj u óornitologoil UM, Benjamin Winger, juntúul ti’ le ka’atúul máax ts’íibt le xaak’ala’.
Tu ka’ap’éelil xaak’al, le beeta’ab Chicago bayxan Amazoniae’, ku ya’aliko’obe’, u chichantal u wíinkilal ch’íich’o’ob ti’ le ts’ook 40 ja’abo’oba’, yaan ba’al u yil yéetel xan le sen ooxol ku beetiko’, le beetik ku tukulta’ale’, u chichantal u wíinkilalo’obe’ chéen leti’e’ k’eexil táan u yantal ti’ob ti’al u kaniko’ob kuxtal yéetel u chokolil yóok’ol kaab.
Ti’ meyaj beeta’abe’, xak’alta’ab jayp’éel ba’alo’ob yóok’lal 129 u p’éel u jejeláasil ch’íich’o’ob: 52 ti’ le je’elo’obo’ suuka’an u péeko’ob ti’ uláak’ táanxel lu’umo’ob, yéetel ku ch’íijilo’ob Norteamérica, yéetel 77 u p’éel u jejeláasile’, ti’ ku yantalo’ob Sudamérica. Le 86 mil 131 u p’éel u jejeláasile’ ch’íich’o’ob xak’alta’abe’ ila’abo’ob óoli’ láayli’ ti’ junp’éelili’ jaats k’iino’ob, ba’ale’ jejeláas teeknikáas meyajta’ab u ti’al.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
