Kex tumen u taasa’al, u ko’onol yéetel u k’i’itbesa’al ma’ cha’aban tu noj lu’umil Méxicoe’, yaan kex 500 mil táankelemo’ob yéetel kex 1.3 miyoonesil nojoch máako’ob k’a’abéetkunsik éelektrooniko chaamal te’e noj lu’umo’, beey chíikpaj ichil u xookil Encuesta Nacional de Salud y Nutrición Continua 2022 (Ensanut), meyajta’an tumen Instituto Nacional de Salud Pública (INSP).
Ichil ba’ax chíikpaj ti’ xook beeta’abe’, yaan kex 200 mil u túul xch’úupalal yéetel xlo’obayeno’ob, beyxan 300 mil u túul xi’ipalal ma’ u chuk 18 u ja’abile’, máaxo’ob k’a’abéetkunsik éelektrooniko chaamal yéetel uláak’ ba’ax jóok’sa’an ti’ kuuts’ chokokíinsa’an. Tu ya’alaje’, u ts’u’uts’ik máake’ “nuupul yéetel ya’abach k’oja’anilo’ob tu wíinkilal yéetel tu tuukul, ts’o’okole’ ku mu’uk’ankúunsik xan u yóol máak ti’al u túuntik yéetel u ts’u’uts’ik k’uuts” le beetike’ u ch’a’ak máake’ “sabe’entsil ti’al u toj óolal”.
Xookil beeta’abe’ ku ye’esik u noj lu’umil Méxicoe’, mola’ayob meyajtik chaamale’ “tu beeto’ob uláak’ chaamal yéetel jejeláas kaapsuláas” ti’al u aktáantiko’ob a’almajt’aan ts’áak u p’iis chaamal, ba’ale’ le’ túumben ba’alo’ob walkila’, “jach k’ama’an tumen u jmexikoilo’ob ts’u’uts’iko’ob chamal, tumen óoli’ u táanchúumukil ti’ leti’ob k’a’abéetkunsik”.
Ts’o’okole’, ts’o’ok xan u k’éexel bix u meyajta’al yéetel bix u beeta’al chaamal tumen “ts’o’ok u béeykunsa’al u túumbenkúunsa’al -éelektronikóo chaamal yéetel k’uuts chokokíinsa’an-, le beetike’ séeba’an u kóolik táankelemo’ob”, chíikpaji.
Ensanut 2022 tu ye’esaje’, nojoch máak k’a’abéetkunsik éelektrooniko chaamale’ k’ucha’an 1.5 po siiento, ba’ale’ ichil máaxo’ob táankelemo’obe’ k’ucha’an tak 2.6 por siiento. Beyxan ku yila’ale’, maas ya’ab u ts’u’uts’a’al tumen xiib, tumen ichil máaxx ts’o’ok 18 u ja’abile’ yaan u 3 por siientoil, yéetel ti’al táankelemo’obe’ 2 por siiento.
“Ku tukulta’ale’ ku k’a’abéetkunsa’al tumen táankelemo’ob tumen kex le ba’alo’ob beya’ ku k’a’ayta’al u ti’al nojoch máako’obe’, yaan xaak’alo’ob e’esike’ u guustoil yéetel bix beeta’anile’, ki’ tu chi’ le paalalo’obo’”, ku xo’okol te’e ts’íibo’.
Le beetike’, k’a’anan bin u ts’a’abal ojéeltbile’ “je’el u taasik noj talamilo’ob tu kuxtal máak” u k’a’abéetkunsa’al éelektrooniko chaamal tumen “ku nonojchajal u ts’u’uts’a’al kéen maas nojoch máakchajak máak”.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
