Jump’éel xaak’al beeta’ab tumen u mola’ayil Instituto Imdea Alimentación tu ye’esaje’ le ba’ax k’ajóolta’an beey harmol, ba’al u ch’a’amj u moots ti’ betacarbolinas, yaan ichil káafée’, ku beetik u yutsil meyaj músculo esquelético yéetel xan u paarametróos méetabolikóos yaan ba’al u yil yéetel yutsil yantal wíinik kéen ch’íijik.
Ti’ meyaj beeta’abe’, táakpaj xan Instituto de Investigación Sanitaria (Incliva), te’elo’ k’a’abéetkunsa’al harmol, tu’ux ila’ab chíikpaj náachchaj le beyka’aj k’iino’ob kuxa’an wíinik, ti’ ka’ap’éel modeelosil íinbertebradóos.
Beyxan, yéetel tráatamientoe’ béeychaj u maas utsil k’a’amal glukoosáa, le bix u lúubul ti’ máak íinsulináa yéetel le bix u u múuch’ul liipidóos epatikóos ti’ jump’éel u modeeloil préediabetées, beey chíikpajik ti’ xaak’al jts’a’ab k’ajóoltbil ti’ u pikil ju’unil Nature Communications.
Tu ts’ooke’, ichil k’eexilo’ob chíikpaj yaan ba’al u yil yéetel níibel neuromuskulare’, chíikpaj bix éemik fráajilidaad ti’ ch’ija’an ba’alche’ob jts’a’ab ti’ob harmol, a’alab tumen mola’ay.
Harmol, je’el bix betacarbolinas, yaan ichil ya’abach janalo’ob, tu’ux táaka’an u graanosil káafée, bak’, kay yéetel serealées, je’el bix xan ti’ u xíiwilo’ob k’uuts. Le beyka’aj k’a’abéetkunsa’ab ti’al u beeta’al xaak’ale’ ma’ tu ye’esaj wa yanchaj tóoxisidaad yéetel jach p’el úuchik u chíikpajal wa yaan ba’ax tu jelbesaj ti’ sisteema nerbiioso sentral, tumen ma’ tu píitmáansaj hematoencefálica pak’il, le beetike’ ma’ jk’uch tu ts’o’omel u pool wíiniki’.
U ch’íijil u muuk’ wíinike’, yaan ba’al u yil yéetel u lúubul u muuk’ máak, ts’o’okole’ lelo’ ku yúuchul tumen ku jelpajal mitocondria, jump’éel ti’ u k’a’anan kóomponente séelular yaan, tumen leti’ ts’áak u muuk’ le seelulaso’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
