de

del

Foto: Efe

Ichil u ja’abil 2022, tu péetlu’umil Yucatáne’ yanchaj 374 u túul máak tu kíinsubáaj, maanal 33 ti’ le beyka’aj yanchaj ti’ u ja’abil 2021, le beetike’ ichil le 32 péetlu’umo’ob yane’, ti’ yaan tu yáax kúuchil, beey chíikbesa’ab tumen u xookil Estadísticas por Defunciones Registradas (EDR) beeta’ab tumen Instituto Nacional de Estadística y Geografía (Inegi).

Le je’ela’ u k’áat u ya’ale tu lu’umil Yucatán yaan u ya’abil máax ku kíinsikubáaj, ichil lalaj 100 mil kajnáalo’ob, kex beyo’, yaan uláak’ péetlu’umo’ob tu’ux asab ya’ab máak tu kíinsubáaj.  

Ti’ le ts’ook ja’abo’obo’, Yucatáne’ ti’ ku sutulsuut ichil le yáax óoxp’éel kúuchilo’ob tu’ux asab ya’ab máak ku kíinsikubáaj, ba’ale’ le septiembre máaniko’ leti’e’ ka káaj u beeta’al nu’ukbesajo’ob ti’al u ts’aatáanta’al le talamila’.

 

En español: Yucatán pasa del segundo al primer lugar en tasa de suicidios: Inegi

 

Arsenio Rosado, máax jo’olbesik Instituto de Salud Mental tu lu’umil Yucatán, tu tsolaje’ úuchik u yantal pak’be’en k’oja’ane’, 19 ti’ septiembre ti’ u ja’abil 2022 káaj u beeta’al u nu’ukbesajil Juntas y juntos por la salud mental de Yucatán, tu’ux ku ts’aatáata’al jo’o jaats: u beeta’al kóonsejos te’e kaajo’obo’, u yantal múuch’o’ob meyaj ti’al u ts’aatáanta’al u yóol máak, u beeta’al u táamisajeil ti’al u wila’al wa yaan u sajbe’entsil u kíinsikubáaj máak ikil u k’a’abéetkunsa’al u áaplikasyoonil MeMind wa u taan máak ti’al u k’áatik áantaj 800108800, ku meyaj bul k’iin yéetel bul áak’ab, tuláakal u k’iinilo’ob le ja’aba’, yéetel u koodigoil 100  ti’al u béeytal u ts’aatáanta’al máaxo’ob ts’o’ok u ts’áakubáaj u kíinsukubajo’ob ba’ale’ ma’ béeychajo’obi’.  

Ba’ale’ xts’akyaj Ingrid Vargas Huicochea, u x-xak’al xookil Departamento de Psiquiatría y Salud Mental ti’ u noj najil xook Facultad de Medicina, UNAM, ku ya’alike’ ma’ tu chúukpajal meyaj wa chéen ku ts’aatáanta’al ba’ax yaan u yil yéetel áadixiones yéetel u toj tuukul wíinik.

Ku ya’alike’, kaaj yéetel jo’olpóopo’obe’ unaj u ts’aatáantiko’ob le talamila’, ba’ale’ k’a’abéet u táakbesa’al jejeláas bak’pachtik wíinik, ma’ chéen u beeta’al nukuch káampañas beeta’ab ti’ uláak’ kaajo’ob jela’antak ti’ le tu’ux yano’ono’. 


Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan