U tikin jaats’ cháake’ je’el u jóopsik k’áak’ ich k’áax tu’ux chéen umedóo yanik ba’al, beey chíikpaj ti’ jump’éel túumben xaak’al ts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Geophysical Research Letters.
Tak walkila’ ku tukulta’ale’, chéen u jaats’ cháak ku kóojol lu’um kéen k’áaxak chéen wits’il xtóos ja’ wa jach mix ba’ale’, u sajbe’entsil u t’áabal k’áak’e’ ma’ k’ucha’an mix 2.5 miliimetróos ja’ sáansamal, ba’ale’ túumben xaak’al jo’olbesa’an tumen Universidad Estatal de Washington yóok’lal k’áak’ ku jóopol ti’ k’áax ikil u ja’ats’al tumen cháak, tu chik’inil Estados Unidose’, tu chíikbesaj jaats’e’ ku jóopsik k’áak’ kex tumen ja’e’ u chukmaj tak 7.7 miliimetróos.
Kex tumen u ja’il cháak láayli’’ ma’ jach táaj ya’abe’, ku tukulta’ale’ u k’as na’atal bix yanike’ je’el u yáantaj ti’al u séeb ila’al je’el u t’áabal k’áak’e’, yóok’lal le ba’ax k’aaba’inta’an beey réemanentées, tumen le je’elo’obo’ ku p’áatal tak wa jayp’éel k’iino’ob tak kéen jóopok u k’áak’il.
Ichil ba’ax tu ya’alaj Dmitri Kalashnikov, u xoknáalil dóoktoradóo Facultad de Medio Ambiente ti’ u noj najil xook Universidad Estatal de Washington yéetel máax jo’olbesik le xaak’alo’, le beyka’aj cháak xoka’ane’, yaan u yáanta’al u na’ata’al beyka’aj ja’ je’el u báanale’, yéetel ti’al u na’ata’al wa sajbe’entsil t’áabal u k’áak’il.
Ajxaak’al xooko’obe’ tu xak’alto’ob u daatosil maanal 4 mil 600 u p’éel k’áak’ jóop chéen beyo’, jch’a’ab ti’ u kúuchil Centro Nacional Interagencias de Incendios ichil tuláakal le chik’ino’, ichil u ja’abil 2015 yéetel 2020. Beey túuno’, yéetel le ba’ax ojéelta’ab ti’ u daatosil Red Nacional de Detección de Rayos, keta’ab 3 mil 726 u p’éel ti’ le je’elo’obo’, yéetel jaats’ ku tukulta’al leti’ jbeet u jóopol.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
