U p’iisil u chokolil yóok’ol kaab ti’ u winalilo’ob junio, julio yéetel agostoe’, leti’e’ tu’ux jach táaj u’uya’ab ooxol ichil tuláakal le k’iino’ob káajak u p’i’isil, beey úuchik u k’a’ayta’al jayp’éel k’iino’ob paachil tumen europeoil óobserbatoryóo Copernicus, tu’ux xan ku tukulta’ale’, u ja’abil 2023e’ leti’e’ ja’ab tu’ux yaan u asab beetik ooxol ichil tuláakal u k’ajla’ayil wíinik.
“U júutul yóok’ol kaab yóok’lal u chokolile’ ts’o’ok u káajal”, tu yaj óoltaj u meyajnáalil ONU, Antonio Guterres.
“Lu’um tu’ux kuxa’ano’one’ táan u bin u séeb ts’úumul, maas séeb ti’ le beyka’aj ku béeytal kje’elsik, tumen táan u yúuchul ya’abach k’a’amkach ba’alo’ob ku yu’uba’al tak je’el ba’axak tu’uk’il le yóok’ol kaaba’”, a’alab ti’ k’a’aytajil ts’íib, tu’ux xan k’a’ajsa’abe’ “ajxak’al xooko’obe’ úuch káajak u ya’aliko’ob ba’axo’ob talamil kun yantal ti’ wíinik tumen jach táaj mina’an u xuul u k’a’abéetkunsik kombustibles foosilées”.
Kanikuláas, yáax k’iin, búulkabilo’ob yéetel tóoke’, chéen jayp’éel ti’ le ba’axo’ob jats’ le noj lu’uma’ tu k’áaxil Asia, Europa yéetel América del Norte. Ya’abach máak kíim tumen yéetel yanchaj uláak’ nonoj ba’al pe’erchaj tu yóok’lal, ma’ chéen ti’ taak’ini’, beyxan ti’ ba’ax yaan yóok’ol kaab.
"U winalilo’ob, junio, julio yéetel agosto ti’ u ja’abil 2023", ku méek’tantik u jats k’iinilo’ob beraanóo, tu éemisferyoil noortée, “tu’ux jach u’uyab ooxol mix juntéen yáax yanak ichil tuláakal yóok’ol kaab, tumen u meedyail téemperatura te’e yóok’ol kaabo’ tu chukaj 16,77 grados Celsius", jets’a’ab tumen Copernicus.
