Jach úuch káajak u péeksa’al u yóol ajxak’al xooko’ob tumen maaya miatsil; yaan ya’abach ba’alo’ob je’el bix le úuchben kaajo’obo’, le úuchben kaajo’obo’, u tuukul úuchben kaajo’ob, ba’ale’ beyxan le bix kuxlik u máakilo’obi’. Le ka’acho’, ko’olele’ ku béeytal u beetik meyajo’ob tukulta’an chéen xiib ku béeytal u beetik.
Xaak’alo’ob beeta’an yéetel jejeláas nu’ukulo’ob kaxta’ab te’e úuchben maaya kaajo’obo’, ts’o’ok u ye’esiko’obe’ yanchaj k’a’anan ko’olel jach muuk’chajo’ob tu táan kaaj, yéetel yanchaj ti’ jaytúul ti’ leti’obe’ jts’a’ab ti’ob noj meyajo’ob je’el bix xts’íibo’ob yéetel xboono’ob.
U kúuchil Centro de Estudios Mayas ti’ u mola’ayil Instituto de Investigaciones Filológicas, ti’ u noj najil xook UNAMe’ tu tsolaj yaan mejen k’at póolo’ob yéetel p’úulo’ob tu’ux ku chíikpajal tu beel yaan u boonil ko’olel, tumen chíika’an u yiimo’ob.
Beey túuno’, ku páajtal u yila’al te’e boono’obo’ yaan ko’olel táan u chakik janal, beyxan yaan táan u koonol wa táan u ts’íibo’ob, u xooko’ob, u boono’ob wa u póolo’ob.
Je’el bix jump’éel póol tuunich kaxta’an tu Petenil Jaina, tu lu’umil Kaanpech, tu’ux ku chíikpajal juntúul ko’olel u ets’kúunsmaj úuchben áanalte’ob tu píix, ts’o’okole’ lelo’ jump’éel ba’ax ts’áak na’atbile’, le ko’olelo’ u yojel xook.
Beyxan, chíika’an u na’ u nool Pakal, Ix Sak K'uk', máax k’ajóolta’an beey ko’olel Quetzal Blanco, máax tu beetaj u xjala’achil u kaajil Palenque.
Le 5 ti’ septiembre máaniko’, máan k’iin tu’ux ku k’a’ajsa’al yéetel u chíimpolta’al máasewal ko’olel; jump’éel k’iin ti’al u chíimpolta’al yéetel u k’ajsa’al ko’olel méek’a’an tumen u ch’i’ibal, máaxo’ob máansik jejeláas talamo’ob yóok’lal u mootso’ob, beyxan óotsilil yéetel loobilaj.
