Ichil jump’éel chan nu’ukule’, jupa’an ya’abach k’oxolo’ob táan u k’a’abéetkunsa’al walkila’ ti’al u ts’aatáanta’al u k’oja’anil denguée. Yaan kex 200 u túulal ku páa’tik u jóok’olo’ob.
Ti’al u kaláanta’al ma’ u ts’a’ayal le k’oja’anila’, ku kaxta’al u láaj kíinsa’al le k’oxolo’obo’ wa ku kaxta’al ma’ u chi’ik máak, ba’ale’ walkila’, ichil le nu’ukulo’ yaan k’oxolo’ob meyajta’ab tumen aj xak’al xooko’ob, úuchik u ts’a’abal ti’ob jump’éel bakteeryáa ku k’aab’atik Wolbachia yéetel le ku k’ata’al u beel u seen pa’ak’al deenguée. Kéen yanak bakteryáa je’elo’ ichil u ch’i’ibal k’oxolo’obe’ ku máansa’al ti’ u mejenil kéen yanako’ob, ts’o’okole’ lelo’ ku beetik u p’íittal u tóop’olo’ob.
U múuch’kabil Programa Mundial del Mosquito (WMP, yóok’lal bix u k’aaba’ ich inglése’) táan u péektsiltik le teeknikao’, yéetel ts’o’ok maanal lajunp’éel ja’abo’ob káajal u meyajtik ti’ lajka’ap’éel noj lu’umo’ob. Maanal u táanchúumukil u kajnáalilo’ob yóok’ol kaabe’ sajbe’entsil yanik u tsa’ayal ti’ob denguée, le beetike’ u mola’ayil Organización Mundial de la Salud (OMS) táan u jach t’u’ulpachtik ba’ax táan u yúuchul yéetel meyajo’ob yaan ba’al u yil yéetel lelo’.
Beey túuno’, Hondurase’, ja’ab man ja’abe’ ku yantal 10 mil máax ti’ ku tsa’ayal denguée, le beetik WMP ts’o’ok u jets’ik múul meyaj yéetel Médicos sin Fronteras (MSF) ti’al u ch’a’ak’abtik kex 9 miyoonesil k’oxolo’ob, tu jo’oloj wakp’éel winalo’ob.
Ti’al u béeytale’ táan u meyajta’al u nu’ukbesajil Wolbachia. Le je’elo’ jump’éel bakteeryáa ku yantal kex ichil u 60 por sientoil u jejeláasil ik’elo’ob, ba’ale’ ma’ tu yanchal ichil u k’oxolil Aedes aegypti.
Kex walkil 40 ja’abo’obe’, ajxak’al xooko’obe’ tu yóotaj u k’a’abéetkunso’ob Wolbachina yaanal bixij: ti’al u p’íitkunsa’al k’oxol yaan. Tumen xiibil k’oxol máax ti’ob paak’al le bakteeryao’ chéen ku tóop’siko’ob xch’upul k’oxol máaxo’ob láayli’ yaan Wolbachinai’, le beetik tukulta’abe’ kéen cha’abak u xiibil yéetel kéen yanak u mejenil yéetel u xch’uupulil mina’an ti’ob bakteeryae’, ma’ tun bin tóop’olo’ob. Ba’ale’ ka’alikil u meyajta’ale’, u múuch’il Scott O’Neill, máax káajs WMPe’, tu yilaj k’oxolo’ob máax ti’ yaan Wolbachiae’ ma’ tu tsa’aysiko’ob dengue mix le uláak’ k’oja’ano’obo’, je’el bix Zika yéetel chikungunya. Le beetike’, kéen yanak u mejenilo’obe’, tu paach k’iine’ yaan “u p’áatalo’ob tu jeel” le uláak’ k’oxolo’ob mina’an ti’ob le biiruso’, ti’al beyo’ u ch’éenel u pa’ak’al.
