Ibis (Eudocimus albus) juntúul ch’íich’ kaja’an suuk u yila’al tu noj kaajil Cancún yéetel tu petenil Yucatán. U láak’mubáaj yéetel p’onto, wa pelikaanóo. Séeba’an u béeytal u k’ajóolta’al tumen u koj yéetel u xaawo’obe’ samal chak u boonil. U wíinkilale’ sak yéetel u p’íich’ u xiik’e’ boox.
Kéen xuulchajake’ ku jelpajal, tumen ku p’áatal k’as booxchak yéetel yaan xan u sakil. Beyxan yaan ku yila’al Pacifícoi’, Golfo de México, ti’ jayp’éel u petenilo’ob Caribe, Centroamérica, yéetel ti’ jayp’éel u noj lu’umilo’ob Suramérica.
María Cecilia Álvarez Ricalde, máax jo’olbesik meyaj ku beeta’al tu nu’ukbesajil ch’íich’ tu kaajil Cancúne’, tu ya’alaj u xch’uupul ch’íich’e’ ku kaxtik k’ab che’ naats’ yaan ti’ le k’áak’náabo’, ti’al u yantal ba’al u jaant naats’ ti’ u k’u’.
Kéen yanak u mejenile’, leti’e’ xch’upul ch’íich’ kaláantiko’ob buul áak’ab, yéetel u xiibile’ ku beetik ka’alikil jok’a’an k’iin. Kéen u kaxt u núupe’ suuka’an u p’áatal chéen yéetel le juntúul beyo’; ma’ tu bin u kaxt u jeel. Ku kuxtal ichil 20 tak 28 ja’abo’ob.
U mejenil ilik u talamil, tumen yaan ku jaanta’al tumen k’ulu’, ooch wa kaan. Ba’ale’ beyxan, u k’askúunta’al le tu’ux ku yantalo’obe’, láayli’ sajbe’entsil u ti’alo’ob.
