Ka’ap’éel téeleskopyoos jóok’sik rayos X ti’alinta’an tumen NASAe’ béeychaj u ch’a’ako’ob u yoochel “u baakel” kampo magneetikóo tu’ux ku chíikpajal jump’éel ba’al óoli’ je’ex jump’éel k’abe’.
Tu ka’ap’éel nu’ukule’ tu ye’eso’ob jump’éel kimen eek’ láayli’ chíika’an tumen láayli’ yaan u muuk’ u partikulas yéetel u áantimateriail.
Kex walkil mil 500 ja’abo’obe’, jump’éel nuxi’ eek’ ti’ kgalaxiae’ jp’áat mina’an u muuk’il u tóokej. Ka’aj p’áat beyo’, eek’e’ wáak’ij, le beetik yanchaj jump’éel ba’al jach táaj aal, ts’o’oke’ lelo’ k’aaba’inta’ab estrella de neutrones.
Estrellas de neutrones ku sutulsuut yéetel mu’uk’a’an kaampos magnetikos, wa púlsares, ku beetik u yúuchul ba’al je’el bix ma’ tu béeytal u yúuchul Yóok’ol Kaab. Táankelem púlsarese’ ku béeytal u beetiko’ob u yantal materyáa yéetel áantimateria beetik u náachtal tu ti’itsil púlsares, ts’o’oke’ beey u yantal “múuyal ti’ u yiik’al púlsar”.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
