Jump’éel túumben xaak’al meyajta’ab tumen Universidad de Michigan State ku ye’esik ba’ax ku beetik xíiwo’ob kéen p’áatak mina’an u sáasil k’iin kéen chichanchajak k’iin ikil u bin u náats’al u k’iinilo’ob ke’elil.
Xaak’al jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Plant Physiology ku ye’esike’, xíiwo’obe’ yaan jejeláas u sistemasil ti’al u béeytal u kuxtal kéen k’éexek u chichil u máan k’iin, ts’o’oke’ lelo’, jump’éel ba’al je’el u yáantaj ti’al ka yantak u jeel paak’áalo’ob, ka béeyak u kuxtal ti’ jejeláas chokoj wa síis k’iino’ob.
Máax beet xaak’al, Tom Sharkey, ti’ u noj najil xook Colegio de Ciencias Naturales de Michigan State, tu ya’alaj ti’ k’a’aytajil ts’íibe’, “jach bin táaj uts tu yich u k’áatchi’il: u yúuchul fotosíintesise’ je’el u ch’éejsik u páajtalil u nuuktal xíiwo’ob, wa u nuuktal xíiw beetik k’uchul tu xuul fotosíintesis”.
“Yéetel túun le k’áat chi’ je’elo’, taakchaj k-ojéeltil bix je’el u k’éexel ba’al kéen jo’op’ok u nuuktal xíiw wa ka p’íitkunsa’ak sáasilku k’amiko’ob kéen káajak u chichanchajal k’iin”.
En español: Investigan truco de las plantas para sobrevivir a los días cortos
Ti’al u na’atal bix u k’éexel xíiwo’ob kéen káajak u nojochtal wa u chichantal k’iine’, ajxak’al xooko’obe’ meyajnajo’ob yéetel xíiw ku k’aba’tik Camelina sativa, paak’áal ku meyaj beey modelóo ti’al oleaginosa i’inajo’ob, tu’ux k’a’abéetkunsa’ab espectrometría de masas yéetel núcleo de metabolómica.
Beey túuno’, tu jets’o’obe’: xíiwo’obe’ ku jelbesiko’ob bix u k’a’abéetkunsiko’ob u muuk’o’ob kéen u yilo’ob beyka’aj u sáasil k’iin ku k’amiko’ob. Múuch’ meyaje’ béeychaj u yilik kéen chichanchajak k’iine’ , ma’ tu chúukpajal u súutukil ti’al u beetik fotosíintesis, le óok’lale’ k’a’abéet u maas kanik u séeb k’a’abéetkunsiko’ob u sáasil k’iin. Xíiwo’obe’ ku béeytal u beetiko’ob ikil u nonojkúunsiko’ob u taasail fotosintetikáa beyxan ikil u yéensiko’o beyka’aj u yiik’al ku ch’a’ako’ob. Beyxan ku maas k’a’abéetkunsiko’ob muuk’ ti’al u tóop’olo’ob, tumen leti’e’ tu’ux ku yúuchul le fotosíintesiso’.
Ba’ale’ beyxan, uláak’ ba’al ila’ab ti’ xíiwo’obe’, ku maas much’ko’ob áasukar ikil u sutiko’ob áalmidon ka’alikil jok’a’an k’iin ti’al u yantal u muuk’o’ob kéen okok áak’ab, tumen maas chowak. Beyxan ku xaankúunsiko’ob bix u k’e’ek’exiko’ob metabolitos ichil u bakoulas yéetel uláak’ u xéexet’ajo’ob séelular, ts’o’oke’ lelo’ ku yáantiko’ob ti’al u yantal u p’iisil karboonóo k’a’abéet kéen áak’abchajak.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
