Seen wa’awak’ajil ku beetik u wiitsilo’ob k’áak’ ti’ jejeláas lu’umo’ob ti’ yóok’ol kaabe’, je’el u tsa’ayal u beetiko’ob u jach táaj síistal lu’um, kex tumen ma’ táan u jach xáantal ke’el.
Lela’ beey úuchik u chíikpajal ti’ jump’éel xaak’al beeta’ab tumen u noj najil xook Universidad de St. Andrews (Escocia) jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS).
Yanchaj ja’abo’obe’, jela’an ba’ale’ jach ke’el úuchik u máano’ob, je’el bix u dekaadasil 540, 1450 yéetel 1600; ba’ale’ lelo’ nuupul yéetel nojoch wáak’ilo’ob tu beetaj u wiitsilo’ob k’áak’, tumen kéen úuchuke’ ku jáayal u mejen partikulasil sulfaatóo ku jóok’ol te’e wiitso’ ts’o’oke’ ku néentiko’ob u sáasil k’iin.
Ba’ale’, ma’ ojéela’an tu’ux u taal kéen wáak’ak wiits k’áak’, mix xan beyka’aj sulfaatóo ku jóok’ol tak te’e yóok’kabilo’.
Ti’al túun u yojéelta’al ba’alo’ob yóok’lale’, junmúuch’ ajxaak’alo’obe’, jo’olbesa’an tumen Andrea Burke, tu noj najil xook Universidad de St Andrews, tu xak’altaj u isótoposil asufrée yaan tu ts’u’ u yeeloil Groenlandia yéetel Antártida. Isótopose’ tu ts’áajo’ob u chíikulal sulfaatóo yanchaj te’e estratosferao’.
Ba’ax chíikpaje’, jke’et xan yéetel ba’ax ojéela’an yéetel ts’íibta’ab ti’ u chuun che’ob, ts’o’oke’ e’esa’ab u jats k’iinilo’ob síischaje’ j-úuch tumen wáak’ u wiitsilo’ob k’áak’ yano’ob ka’anal. Beyxan ila’abe’, le beyka’aj sulfatóo ook estratosfera úuchik u wáak’al le wiitso’oba’ míin j-úuch kex chúumuk ti’ le beyka’aj tukulta’an ka’acho’, ts’o’oke’ lelo’ ku beetik u tukulta’ale’ le bix u máan k’iin tu jats k’iinil beranoe’ je’el u jelpajalo’ob wa ku wáak’al wiits k’áako’ob yano’ob ka’anal.
“Tu’ux ka’anale’ ku asab u’uya’al u k’éexel beyka’aj síis yanik te’elo’, ts’o’oke’ lelo’ ku beetik u yantal chi’ichnakil yóok’lal beyka’aj u séeba’anil u k’éexel ba’al te’elo’ te’e k’iino’oba’”.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
