Jump’éel túumben xak’al xook jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Journal of The Royal Society Interface ts’o’ok u chíikbesik túumben ba’alo’ob yóok’lal ba’ax ku beetik u áakilo’ob k’áak’náab ka’alikil u báabo’ob tu k’iinilo’ob prereproducción.
Beey túuno’, ila’abe’ áake’ ku toj báab, ts’o’oke’ u chichile’ jump’éelili’ bix u bin. Kex .5 meetróos lalaj jump’éel segundóo, ts’o’oke’ yaan súut man súutuke’ ku beetik jayp’éel k’eexilo’ob ti’al u ch’a’ak uláak’ bej.
Le beetik, le ba’ax táant u yojéelta’ala’ k’a’anan xan yóok’lal bix úuchik u beeta’al u nu’ukil meyaj ti’al u yojéelta’al: ajxak’al xooko’obe’ tu táakbesajo’ob u beel k’áak’náab de tridimensional, ma’ chéen le tu’ux ku yálkab ja’ suuk u k’a’abéetkunsa’al ka’acho’.
Túumben paakat chíikpaj te’e xaak’ala’, ku ye’esik bix suuka’an u yúuchul ba’ax ku k’aaba’tik navegación ku beeta’al náach ti’ jáal k’áak’náab yéetel ku k’a’abéetkunsa’al tumen u jejeláasil ba’alche’ob. Ts’o’oke’, uláak’ ba’ale’, ku chíikbesik bix u yúuchul báab ich k’áak’náab, ti’al u na’ata’al xan bix u ch’a’anuktik u áak’il k’áak’náab kúuchil tu’ux ku máan.
Ti’al u béeytal u máan ichil u ja’il k’áak’náabe’, áake’ ku k’a’abéetkunsik u na’at ti’al u “nu’uktikubáaj yéetel ti’al u yojéeltik tu’ux yaan”.
Úuchik túun u xak’alta’al ba’ax chíikpaj ka’aj t’u’ulpachta’ab 25 u túul boba táankelem áako’ob, óol xanchaj u luk’ulo’ob tu petenil Reunión ti’al u k’uchulo’ob tak Océano Pacífico, k’a’abéetkunsa’ab u modeelóosil 3D ti’ bix u yáalkab u beelilo’ob k’áak’náab, ts’o’oke’ beey úuchik u béeykunsa’al tumen ajxak’al xooko’ob u yáax je’ets’el bix u k’exik áak u bejil u báab, tumen yaan súutuke’ chéen u bin ba’ale’ yaan súutuk xane’, ti’al u ch’a’anuktik bix u yáalkab ja’e’, ti’al u ka’a ch’a’ak bej u bino’ob.
Meyaj beeta’abe’, ch’a’anukta’ab ti’al ya’ax yéetel carey áako’ob, ts’o’oke’ míin jump’éel ba’al táan u beeta’al ti’al u nu’ukta’al k’áak’náab tumen óoli’ tuláakal u jejeláasil áak yaan.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
