Jump’éel nojoch xaka’al beeta’ab tumen suecoil máako’obe’ tu chíikbesaje’, yaan ba’ax jela’an táan u yúuchul yéetel máaxo’ob jach táaj sajak u k’oja’antalo’ob: maas séeba’an u kíimilo’ob wa ku ke’etel yéetel máaxo’ob mantats’ u kaláantikubáajo’ob ti’ je’el ba’axak talamil je’el u yantal tu toj óolalo’ob.
Beey túuno’, hipocondríae’ jump’éel jela’an tuukul kéen jach táaj chi’ichnakchajak máak yóok’lal k’oja’anil. Máaxo’ob u’uyik ba’al beya’ ma’ tu jéets’el u saajkilo’ob mix kéen u beeto’ob xaak’al wa anaalisi ti’ laboratoryóo. Yaane’ mantats’ u k’exiko’ob wa u kaxtiko’ob u jeel ts’akyaj, ba’ale’ yaan xan u jeelo’obe’ mix táan u bino’ob yiknal juntúul jumpuli’.
“Ya’abach ti’ to’one’ yaan to’on le jela’an tuukulo’oba’, ba’ale’ ma’ jach táaj mu’uk’a’an k-u’uyiki’. Yaan máaxo’obe’ jach kúulpach ba’ax ku yúuchul ti’ob tumen mantats’ chi’ichnako’ob wa ku péek u yóolo’ob tumen, ts’o’oke’ mix t’aalal tu poolo’ob yaan k’aak’as k’oja’anil tsaayal ti’ob”, tu ya’alaj jts’akyaj Jonathan E. Alpert, ,máax ku meyaj tu kúuchil Centro Médico Montefiore, ti’ u noj kaajil Nueva York.
“Máaxo’ob ti’ ku yúuchul le je’ela’, ya’ab u muk’yajo’ob, le beetik “k’a’anan u na’atalo’ob yéetel u ts’aatáanta’alo’ob”, tu ya’alaj Alpert. Ti’al u yáantalo’obe’, ku béeytal u táakbesa’al terapia conductual cognoscitiva, beyxan u jeel teeknikáas ti’al u jéets’el u yóol máak, kaamabal yéetel ku k’a’abéetkunsa’al tak ts’aak.
Ajxak’al xooko’ob tu yilajo’obe’ máax ti’ jets’a’an yaan hipocondríae’ maas jach sajbe’entsil yanik u kíimil chéen tumen natural wa yóok’lal uláak’ ba’al je’el bix kéen u kíinsubáaj máak tu juunal. Le je’ela’, ku béeytal u na’ata’al ku yúuchul yóok’lal ba’ax k’ajóolta’an beey estrés crónico, j-a’alab tumen máaxo’ob beet xaak’al.
Meyaj beeta’abe’ jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil JAMA Psychiatry. Ba’ale’ yaan xaak’alo’ob yáax beeta’an tu’ux ku yila’ale’, u sajbe’entsil u kíinsikubáaj máak yóok’lal le jela’an tuukulo’oba’, ma’ jach táaj ya’abi’, ba’ale’ “ba’ax ktukultik to’one’, yóok’lal ba’ax ku yúuchul kéen xi’ik máak tu najil ts’akyaje’, míin ma’ jach beyi’”, tu ya’alaj Mataix-Cols, ti’ u kúuchil Instituto Karolinska, ti’ u noj lu’umil Suecia. Túumben xaak’al beeta’abe’ tu ye’esaj u sajbe’entsil u kíinsikubáaj máak yóok’lal le je’ela’, ku ka’atéenchajal wa ku ke’etel yéetel le beyka’aj jeets’el ku yúuchul yóok’lal hipocondría.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
