Ajxaak’alo’ob ti’ u noj najil xook Universidad de York tu meyajto’ob bix yanik u ch’i’ibalil áayimo’ob yéetel u láak’o’ob ts’o’ok u ch’éejelo’ob, k’ajóolta’ab beey Pseudosuchia.
Leti’obe’ tu ketajo’ob ba’ax chíikpaj yéetel u foosil le ba’alche’o’ ti’al u na’atiko’ob ba’axten áayime’ jach ma’ ya’ab u jejeláasil kuxa’an yaan, tumen tu jeele’, yaan kex 11 mil u jejeláasil u láak’o’ob kuxa’an, je’el bix ch’íich’o’ob.
Beey túuno’, j-ila’abe’ le bix ts’o’ok u bin u k’éexel yóok’ol kaab yéetel u ketik u kuxtal ba’alche’ yéetel u jeelo’obe’ ts’o’ok u beetik u p’áatal áayim je’el bix yanik tak walkila’. Beyxan, ichil ba’ax chíikpaje’, ila’abe’ ekolojiae’ -le tu’ux kaja’an ba’alche’ob, wa ich ja’, lu’um wa k’áak’náabe’- k’a’ananchaj ti’al u kanik kuxtal.
Xaak’ale’ jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Nature Ecology & Evolution. Ila’abe’ ka’aj k’éex u chokolil yóok’ol kaabe’, u ya’abil áayimo’ob kuxa’an ti’ ja’ yéetel lu’ume’, ya’abchaj xan, ka’alikil túune’, ka’aj jo’op’ u ketikubáaj yóok’lal u yo’och yéetel uláak’ ba’alche’ob, je’el bix tiburono’ob, u reptilesil ja’ wa dinosauryose’, míin leti’ ka’aj p’íitchajo’obo’.
Ba’ale’, u láak’al áayim kuxa’an ti’ ja’ ma’ ch’óoch’e’, ma’ tu yilajo’ob u talamil úuchik u chokotal yóok’ol kaab, ba’ale’ maas séeb úuchik u yantal sajbe’entsil u ch’éejelo’ob tumen ka’anchaj ja’ tu’ux kuxa’ano’ob.
Walkila’, yaan ukp’éel u jejeláasil áayim jatsa’an beey jach táaj sajbe’entsil yanik u ch’éejel yéetel uláak’ kamp’éele’ chéen sajbe’entsil, ba’ale’ yéetel ba’ax chíikpaj te’e xaak’alo’, ku béeytal u yojéelta’al jayp’éel k’a’anan ba’alo’ob ti’al u táakmuk’ta’al meyajo’ob ku beeta’al ti’al u kaláanta’al u kuxtal áayimo’ob, je’el bix u bin u k’éexel xan yóok’ol kaab.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
