Maanal ti’ u 80 por sientoil u yóok’kabil lu’um tu’ux kuxa’an wíinik k’a’abéet ti’al u yutsil yantal, yéetel ti’al u béeytal u kuxtal u jejeláasil ba’alo’ob te’e yóok’ol kaaba’, sajbe’entsul yanik tumen ku jach ketikubáaj yéetel ba’ax táan u beeta’al ti’al u mu’uk’ankúunsa’al u náajal wíinik.
Jump’éel túumben xaak’al jo’olbesa’ab tumen Laboratorio de Ornitología de Cornell, jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Nature Communications, tu ye’esaje’, óoli’ kex u chúumukil lu’um yaan yóok’ol kaabe’, jumpáay ti’ Antártida, ku ts’áak’ óoli’ tuláakal ba’ax k’a’abéet ti’ wíinik, ts’o’oke’ láayli’ xan leti’ kaláantik tuláakal u jejeláasil kuxtal ku chíikpajal ti’ 27 mil u jejeláasil ch’íich’o’ob, ba’alche’ob, je’el bix mamiiferóos, reptilées yéetel anfibyóos. Ti’ le beyka’ajo’, chéen u 18 por sientoil utsil kaláanta’an, chíikpaj te’e xaak’alo’.
“U jejeláasil kuxtal, le bix u máan k’iin yéetel le ba’ax ku beetik wíinik ti’al u kuxtale’, ma’ tu béeytal u na’ata’al beey jujumpáayil ba’alo’ob”, tu ya’alaj ti’ k’a’aytajil ts’íib u noj yuumil xaak’al, Rachel Neugarten, máax táan u xokik u doktoradoil Laboratorio Cornell. “Beyxan k’a’abéet kna’atike’, le ba’ax ku ts’áak yóok’ol kaab ti’al u yutsil wíinik, je’el bix uk’be’en ja’, u yantal karboonóo, u yila’al ma’ u jach yantal búulkabilo’ob, u kaláanta’al jáal ja’ob, ichil uláak’ ba’alo’ob”.
Le ba’ax kaxta’aba’, ku ye’esik talamilo’ob je’el u asab nojochtale’, tumen u 37 por sientoil k’áaxo’ob yaane’ yéetel ku beetik uts ti’al u kuxtal wíinike’ jach no’ojantak ti’al u meyajta’al paak’áalo’ob, enerjia renobaablée, petrooleo yéetel gaas, mineryáa wa u nojochkíinsa’al kaajo’ob. U nojochkíinsa’al meyajo’ob je’el bix le je’elo’, yéetel u p’íitchajal k’áaxo’ob kaláanta’an, ku ye’esike’ unaj u tukulta’al uláak’ ba’alo’ob ti’al u kaláanta’al lu’um, ba’ale’ ti’al xan u k’a’abéetkunsik wíinik ti’al u ba’alumbáaj.
“Táan k-ilik nojoch talamilo’ob”, tu ya’alaj u noj yuumil xaak’al Amanda Rodewald. “Ikil táan iu p’íitchajal ba’alo’ob ti’al u ts’aatáanta’al bix u k’éexel u chokolil yóok’ol kaabe”, táan xan u sa’atal u jejeláasil kuxtal yaan, táan u piimtal óotsilil, táan u p’áatal mina’an ja’, ts’o’oke’ k’a’abéet k kaxtik bix kts’aatáantik tuláakal beey jumpuulilo’”.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
