Ja’ ku ko’onol ti’ boteeyase’, tak 100 u téenal u maas k’aas ti’ le ku tukulta’al ka’acho’, yóok’lal le seten beyka’a míikroplaastikóos yaan ichil, beey úuchik u chíikpajal ti’ túumben xaak’al jts’a’ab k’ajóoltbil tu pikil ju’unil Proceedings of the National Academy of Sciences, tu lu’umil Estados Unidos.
Ti’al u béeytal u yojéelta’al le je’ela’, k’a’abéetkunsa’ab jump’éel túumben teeknikáa tumen ajxaak’alo’ob, tu’ux tu yilajo’obe’, u meedyaile’ 240 mil u xéexetaj plaastikóos yaan ichil lalaj u liitroil ja’ ku ko’onol tumen mola’ayo’ob jach k’ajóolta’an.
Le je’ela’ u k’áat u ya’alej, kex ichil 10 yéetel 100 u téenel maanal ti’ le tukulta’an ka’ach yaano’, ts’o’oke’ ku péeksik u yóol máak tumen ku tukulkta’ale’ je’el u taasik ba’al k’aas tu toj óolal wíinik, ba’ale’ ti’al u je’ets’ele’ k’a’abéet uláak’ xaak’alo’ob.
Wa wíinik ku chi’ichnaktal yóok’lal nanoplaastikóos yaan ichil ja’ ti’ boteeyase’, ku na’atpajal u káajal u kaxtik wíinik uláak’ tu’ux u yuk’ik ja’, tu ya’alaj Beizhan Yan, jka’ansaj ti’ u noj najil xook Universidad de Columbia yéetel máax múul meyajt xaak’al.
Kex beyo’, tu ya’alaj, ma’ táan k-a’alik wa ma’ uts u yu’uk’ul ja’ taalja’an ti’ boteeyas kéen k’a’abéetchajak, tumen maas sajbe’entsil u jach uk’ajtal máak tak ti’ u yuk’ik nanoplásticos.
Yóok’ol kaabe’ táan u jach ts’aatáantik ba’ax táan u yúuchul yéetel míikroplaastikóos te’e ts’ook ja’abo’oba’. Tumen ku cha’akubáaj ti’ uláak’ plaastikóos maas nuuktako’ob, le beetik óoli’ tuláakal tu’ux ku yila’al walkila’, tu’ux yaan kaskeetées polarées tak tu jach ka’analil nukuch wiitso’ob, beyxan ti’ uk’be’en ja’ yéetel janalo’ob.
Ku na’ata’al beey míikroplaastikóose’ tuláakal ba’ax ma’ táan u p’isik mix 5 milimeetróos; náanoplastikóos beey le jach táaj p’aayach ti’ u milmiyonesimaail ti’ jump’éel metróo.
Jach táaj mejentak, le beetik ku béeytal u máansik u choochel wíinik, yéetel u pulmonesil wíinik, ts’o’oke’ ku yokol tak tu’ux ku yáalkab u k’i’ik’el wíinik, tak ts’o’omel pool yéetel puksi’ik’al.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
