Kuuch yaan yóok’ol ko’olel kéen jo’op’ok u meyaj ich naje’, láayli’ u bin u ya’abtal, ts’o’oke’ yóok’lal le je’elo’, ku yantal tak u p’atik u meyaj táanxel tu’uxo’ob. U yantal u paalale’ ku beetik u yantal uláak’ kex 15 ooráas meyaj wa maanal ti’ (meyaj bo’ota’an, wa ma’); xiibe’ lelo’ chéen 5 ooráas ku ya’abtal. Beey túuno’, a’almajt’aano’ob yaan yóok’lal ba’ax yaan u yil yéetel u ts’a’abal u páajtalil u jóok’ol ko’olel tu meyaje’ ma’ xan tu yáantaj ti’al p’íitkunsik le beyka’aj náachil yanik ko’olel ti’ xiib, beey úuchik u chíikpajal ti’ tsoolmeyaj jts’a’ab k’ajóoltbil tumen Corporación Financiera Internacional del Banco Mundial yéetel HSBC.
U cha’abal u jóok’ol tu meyaj naats’ilo’ob keetel yéetel taatsilo’obe’ ma’ keet yaniki’, tumen jumpuul u je’ets’el ko’olele’ maas k’a’abéet u yantal yiknal u paalil ti’al u kaláantik, le beetik u ti’ale’ ku ts’a’abal 84 k’iino’ob, ba’ale’ ti’al xiibe’ chéen 5. Ba’ale’ u promeedyoil uláak’ 118 u p’éel noj lu’umo’ob xak’alta’ab tumen Banco Mundial tu chíikbesaje’ ku ts’a’abal 192.3 yéetel 22.5 k’iino’ob, ti’al ko’olel yéetel xiib.
Beey túuno’, tu lu’umil Méxicoe’ meyaj ti’al u kaláanta’al paalale’, ku ye’esik u 26 por sientoil Producto Interno Bruto (PIB), ba’ale’ u ya’abile’ ku yantal tumen ko’olele’ ku meyaj ba’ale’ ma’ tu bo’ota’al, le beetike’ ma’ xan tu táakbesa’alo’ob ti’ meyaj keetel je’ex u yúuchul yéetel xiibi’, le beetik k’a’abéet u jeel poliitikáas ti’al u “chíimpolta’al, u p’íitkunsa’al yéetel u jeel ja’atsal u kuuchil meyaj ti’al u kaláanta’al paalal ma’ bo’ota’ani’”, a’alab te’e tsoolmeyajo’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
