K'iintsil
María Elisa Chavarrea Chim
06/03/2025 | Mérida, Yucatán
Ich xak’alxook ku ye’esik INEGI, ku béeytal u xo’okol tu ja’abil 2020e’, tu lu’umil México yaan bin 64 millones 540 mil 634 máasewáal ko’olel, le je’ela’ ke chíikbesik u 51.2% ti’ tuláakal wíiniko’ob kaja’an México. Ts’o’ok u máan 35 ja’abo’ob, ka káaj u yilpajal jujump’íitil u bin u ya’abtal ko’olelo’ob aktáan xiibo’ob. Ti’al u ja’abil 2020e’ chíikpaj yanchaj uláak’ 4 millonesil ko’olel.
Ich xak’alxook tu beetaj INMUJERESE’ (2022), e’espaj tu noj lu’umil Mexicoe’, juntúul ti’ kada 10 ko’olel kaja’an Méxicoe’, máasewáal. Le je’ela’ u k’áat u ya’ale’ jump’íit ti’ 6 millonese’ máasewáal ko’olel.
Tu lu’umil Yucatane’, ti’ 2 millones 320 mil 898 kajnáalo’ob yaane’, INEGI ku ya’alike’ 253 mil 149 ko’olelo’ob ku t’aniko’ob maaya.
Jayp’éel ti’ le k’aat chi’ ku taal tin tuukul u ti’al u k’a’ajesaji 8 ti’ marzo, tumen ichil k-kaaje’ ya’ab ko’olel ku jok’olo’ob xíimbal, tumen beey u k’áatal ti’ob tumen kúuchilo’ob, je’el bix le ts’akyajo’ wa tumen tu kúuchil naajil xook, ba’ale’ ¿yaan wáaj máax ku tsikbaltik ba’axten, wa tu’ux u tal u k’a’ajesal le k’iina’, ba’axten ku ya’alal ka xíimbalnako’on te’el k’iina’?
¿Ba’axten ku ya’alal ka kbúukint wa ba’ax yaan u boonil morado? ¿Ba’axten ka jok’ole’ex xíimbal le k’iino’ob je’ela’?
Yaan ya’ab tsikbalo’ob yok’óolal. Táanile’ tumen ya’ab máax a’alike’ u boonil xiibe’ leti’e’ ch’oojo’, u ti’al ko’olele’ sam chak, le túun kéen pu’uk’a’ak tu ka’ap’éel boonile’ ku jok’ol morado. Uláak’ tsikbale’ yaan u yil yéetel fábrica tu’ux meyaj ko’olelo’ob tu ja’abil 1911.
Jump’éel k’iin ma’ ti’al k-ki’imakúunsik k-óoli’. Jump’éel k’iin ti’al k’a’ajesik kba’atelil ti’al u chíimpolta’al kmeyaj láayli’ táan u yuuchul tak te’el k’iino’oba’ tak kéen yanak keetil ti’ u bo’olil meyaj, ti’al k-ketik u páajtalil kuxtal.
Jump’éel k’iin ku k’a’ajesik to’on u k’a’ananil u kuxtal ko’olel, u ba’atelil, u xíimbal ichil u máan k’iin, tumen ya’ab ja’abo’obe’ peech’óoltab k-kuxtal.
Beey ko’olelo’on unaj kmúul áantikbáaj, kmúul meyaj, kmúul xíimbal. Unaj u chíimpolta’al ktuukul tumen to’one’ noj ba’alo’on, tuláakal ba’ax kbeetike’ jach k’a’anan ti’al k-kuxtal.
Tuláakal ba’ax knáaytike’ je’el u béeytal wa kts’áajik k-óol ti’, wa k ts’áajik kpuksi’ik’al ti’, wa ktukultik ku páajtal.
Ti’al k’iine’ mix ba’al ti’ wa maaya’en, wa xcatrinen, wa óotsilen, wa ayik’alen. Tuláakal ko’olel, unaj u tukultike’ mix ba’al yaan u yil tu’ux síijo’on, u k’a’ananile’ letie’ óol ken kts’áaj ti’ le k-kuxtalo’ yéetel bix k-k’aat kuxtal. Wa yaan kpaalale’ k’a’anan ktukultik ba’ax kuxtal k-k’áat u ti’al leti’ob, bix k-k’áat ka líik’iko’ob.
Jumpéel k’iin ku k’iimbesa’al ichil tuláakal yóok’ol kaab, ba’ale’ ma’ unaj chéen jump’éel k’iini’, k’a’anan sáansamal, tumen meyaj kbeetik ti’ k-otoche’, sáansamal. Unaj kchíimpoltik ba’ax kbeetki’, to’one’ noj ba’alo’on.
Ts’o’ok u máan maanal 50 ja’ab káajak u k’íimbesa’al, tu’ux u kaxanta’al u ke’etel yéetel u páajtalil xíibo’ob, uti’al naajal, uti’al meyaj, jump’éel k’iin uti’al ktsikbal, uti’al ktukultik bix yéetel ba’axo’ob yaanto’on u páajtal beey ko’olelo’on.
K’a’anan u p’áatal sáasil ma’ jump’éel ba’atelelil yéetel xíibo’obi’. Chéen ja’abo’ob ts’o’ok u maan tu’ux ko’olele’ chéen uti’al u meyaj tu yotoch, tu’ux ma’ tu béeyta’al kxook. Ts’o’ok k-e’esik je’el u páajtal kbeetik tu ka’ap’éelal: meyaj ti’ k-otocho’ ku páajtal kmúul beetike’; xooke’ ku páajtal kbeetik. Ku páajtal u yaantal múul áantaj tu’ux ka na’atake’ meyaj táan kbeetike’ jach uts je’ex le ku beetik leti’obi’. Kpaalal ku lik’ilo’obo’ k’a’anan u na’atiko’ob ko’olele’ noj ba’al je’ex tuláakal xíibe’. To’one’ yaan k’iine’ ka’ap’éel kmeyaj, táanxel tu’ux yéetel k-otoch.
K’iino’ob tu’ux ku páajtal kmúul tsikbaltik, bix kuxtal ichil kaaj. Ba’axo’ob yéetel ti’ máax ka’ach ku k’uuchul áantaji’, máax ti’ yaan u ju’unil lu’um, máax ku jóok’ol meyaj ka’achij, ba’axten kch’a’ik saajkil wa kjóok’ol xíimbal áak’ab.
Le k’iina’ ma’ jump’éel k’iimbesaji’. Jump’éel k’iin ku páajtal ktsikbal bix yanik u kuxtal ko’olel, k-éet ko’olel wey kaaje’. Ba’axo’ob je’el u páajtal kbeetik ti’alk múul áantikbáaj, ti’al kmúul xíimbal, ti’al u ki’imakúunsik k-óol meyaj táan kbeetik tuláakalo’on ichil k-kuxtale’.
Bix ko’olelo’ob yéetel xíibo’ob je’el u béeyta’al u múul meyajo’obe’ tu’ux ka chíimpoltak le páajtalil yaan ti’ to’one’.
Ktukultik xaane’ ya’ab ko’olelo’obe’ táan u máansiko’ob maanal k’aasilo’ob ti’ to’on. Wa wey yano’one’, yaan yóok’olal wa ba’ax.
K’a’anan líik’sik kt’aan ti’al k-k’áatik ka yanak áantajo’ob ti’al toj óolal, ts’aak yaaj, kúuchil tu’ux kna’atal, tu’ux ka u’uyako’on, ka yanak uts ts’ak yaajo’ob.
Kcelulare’ ku páajtal u meyajto’on ti’al kmolik yéetel kts’áajik k’ajóoltbil ba’axo’ob ma’ ma’alob táan u bin ti’ kaajali’, ba’ale’ ba’alo’ob uts, ti’al kbeetik múuch’o’ob ti’al áantikbáaj. Tecnologiase’ je’el u páajtal u meyajto’on ti’al kt’aan wa ktsikbal.
Jump’éel k’iin ti’al kchíimpoltik le meyajo’ob káaj u beetik yéetel tak bejla’a táan u beetik ko’olel je’ex te’ex, je’ex to’on. Ti’al k-k’a’ajesik ko’olelo’ob táan u bin u je’eiko’ob beej kti’al, ti’al kpaalal, kláak’o’ob.
Tak bejla’e’ táan k beetik. Láayli’ táan u je’ek’abta’al bej, ma’ ts’o’okoki’, táan xíimbaltik.
Ti’al máaxo’ob mina’an u páajtalile’ ka yanak ti’ob. Ma’ kcha’aik kíimsa’al, ma’ u jawal u juum kt’aan sáansamal. Ka k’uuchuk u k’iinil tu’ux ma’ k’a’abéet jump’éel ka’ajesajili’, yéetel tu’ux ma’ u k’a’abetcháajal u ke’etel jela’anil ichil ko’olel.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
