Junmúuch’ ajxaak’al máako’ob ti’ jejeláas lu’umo’ob yóok’ol kaabe’, ichilo’obe’ tak máax chíimpolta’ab yéetel u Nobelil Física, Reinhard Genzel, tu túuxtajo’ob jump’éel ts’íib ti’ u jala’achil u noj lu’umil Chilee’ ti’al u k’áatiko’ob ka yanak u kaláanta’al u éek’jolch’e’en ka’anilo’ob Observatorio Paranal yaan tu desyeertoil Atacama, lu’um tukulta’an leti’ u jach ma’alo’obil ichil tuláakal yóok’ol kaab ti’al áastronomiyaae’, tumen sajbe’entsil yanik walkila’ ikil táan u wa’akunsa’al jump’éel íindustrial kúuchil, beey jts’a’ab k’ajóoltbil le martes máanika’ tumen Observatorio Europeo Austral (ESO).
Te’el ts’íibo’, jts’a’ab ba’axo’ob je’el u k’askúuntik wa ku ts’a’abal u nuxi’ éenerjeetikóo kúuchil INNA, tumen estadosunidosil mola’ay AES, tumen táan u kaxtik u wa’akunsik jump’éel íindustrial kúuchil ku p’isik maanal 3 mil ektaareas, ts’o’oke’ ma’ náach yanik ti’ Observatorio Paranal, tu desyeertoil Atacama, yéetel meyajta’an tumen ESO.
“Je’el bix tukulta’anil meyaj walkila’, ku p’atik ich sajbe’entsil jayp’éel ti’ le tu’ux yaan jayp’éel áastronomikáa kúuchilo’ob maas jach k’a’anan ti’ Yóok’ol Kaab, tumen láayli’ u meyaj ti’ jump’éel ti’ le ts’ook éek’ljolch’e’en ka’ano’ob yaan ti’ tuláakal le lu’umkabila’”, j-a’alab te’el ts’íib túuxta’ab tu chúumukil noviembre, ba’ale’ k’i’itbesa’ab le martes máanika’.
Beyxan a’alabe’, Atacamae’, tu xamanil Chilee’, “leti’e’ maas jach ma’alo’ob kúuchil ti’ yóok’ol kaab ti’al áastronomiyáa, tumen láayli’ éek’jolch’e’en u ka’anili’, beyxan ich jets’eknakil yaan u atmoosferáa yéetel uts u máan k’iini’”, le beetike’ “noj k’áax náaturale’” u chíikulal “k’a’anan sientiifikóo ba’al tumen mina’an u jeel je’ex lelo’, tumen ku ts’áak ojéeltbil uláak’ ba’alo’ob yóok’olal le nojoch ka’ano’”.
Táakmuk’ta’ab ts’íib tumen astroonomóos je’ex Genzel; máax jo’olbesik Unión Astronómica Internacional Willy Benz; máax jo’olbesik Academia de Ciencias de Francia Françoise Combes, yéetel uláak’ Premios Nobel, je’ex Michel Mayor, Didier Queloz, Adam Riess yéetel Brian Schmidt.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
