Je’el bix úuchik u káajsa’al tumen u baatsilo’obe’, Rodrigo Friscionee’ ku meyaj ti’al u táabsik tuláakal kuxtal yaan ichil u jáal ja’ilo’ob Quintana Roo; ma’ seen úuche’ jts’a’ab k’ajóoltbil kaxta’ab ka’ap’éel ts’ono’ot naats’ Isla Mujeres, ts’o’okole’ táan u páa’tik ka béeyak u okol máak ti’al u jach xak’alta’al yéetel u k’ajóolta’al bix u núup’ul yéetel uláak’ u beelil tu’ux ku yáalkab ja’.
Ba’ax u kaxtmaje’ chikpaj ichil u meyajil óoxp’éel ja’ab, ba’ale’ tu sáasilkunsje’ chéen ka’ap’éel ts’ono’ot, ma’ jo’op’éeli’, tumen “kex ojéela’an yaan uláak’ óoxp’éele’ ma’ ila’ak tu’ux yano’obi’ mix xan xak’alta’akobi’”. Ti’ le kaxta’ano’obe’ yaan kajo’ob je’el bix pargos, coronados yéetel jureles.
Rodrigoe’ u yuumil jump’éel kúuchil tu’ux ku ko’onol nu’ukulo’ob ti’al u bulkubáaj máak ich ja’, ti’ yaan tu noj kaajil Cancún, yéetel chéen beey úuchik u taal tu pool u káajal u beetik xak’alxíimbalo’ob yéetel u yéetajilo’ob tak ka’aj tu kaxtajo’ob le ts’ono’otobo’. “Jáal ja’ úuchik in líik’il, u tin kanaj in bulimbáaj ich ja’, je’ex úuchik in ka’ansal tumen in baatsilo’ob ka’ach tin paalil, tin k’ajóoltaj bix le k’áak’náabo’ tumen e’esab teen tumen in yuum (jbuusóo Alberto Friscione)”, tu tsikbaltaj.
Ka’ap’éel ja’abo’ob paachile’ káaj u bulkubáaj ich áaktuno’ob, walkila’ ku bulkubáaj tu jach taamil ja’; beey úuchik u kaxtik le ts’ono’otobo’: “in kaxtmaj túumben kúuchilo’ob, túumbentak... juntúul in éetajile’ tu tsikbaltajten yaan jump’éel chan áaresife chichan tu’ux yaan jump’éel taam ch’e’en, le je’elo’oba’ jach k’ajóolta’ano’ob tumen ku chu’ukul kayi’”.
