Tu úumedalilo’ob u jáal ja’il Tulume’, tu’ux yaan ch’ujuk ja’ ba’ale’ beyxan ch’óoch’ tumen ku núupul yéetel manglaro’obe’, kaja’an juntúul ch’íich’ ma’ jach k’ajóolta’ani’: chowak kaal, wa aninga americana ich káastelan t’aan (Anhinga anhinga).
Kex tumen ma’ séeb u ye’esik wa ti’ yani’, ajxak’al máako’obe’ ku tukultiko’obe’ u yantal wa tu’uxe’ u chíikul e’esik uts yanik kuxtal k’áax wa ja’.
Ichil ba’ax tu ya’alaj Juan Flores Valadez, máax jo’olbesik u nu’ukbesajil Programa de Aves Urbanas de Cancún ich NABCI-Conabio, le ch’íich’ beya’ ti’ yaan ichil u jejeláasil kuxtal Caribe Mexicano. “Le ch’íich’a’, ma’ jach k’ajóolta’ani’, ts’o’oke’ k’a’anan ti’al u na’ata’al bix u yutsil yantal ba’al te’el k’áaxo’ob beyo’”, tu tsolaj.
En español: Aninga americana, ave singular y poco conocida
Chowak kaale’ ku chíikpajal leti’ yóok’olal bix u wíinkilal. Chowak u kaal, ts’o’oke’ bek’ech; óoli’ je’ex juntúul kaan u yila’al kéen péeknak ich ja’, le beetike’ k’aaba’inta’an xan beey “ch’íich’ kaan”. Beyxan k’ajóolta’an beey anhinga americano, pato aguja americano, corúa real wa cotúa agujita. Ti’ u xiibil ch’íich’e’ boox u k’u’uk’mel ts’o’oke’ ku leelem, ka’alikil u xch’uupulile’ xa’ak’an u booxil yéetel tu poole’ maas chan klaaróo, beyxnan tu kaal.
Yéetel le je’elo’ ku béeytal u séeb ila’al máakalmáak u xiibil yéetel u xch’uupil. Yaan ku yila’al ti’ úumedalo’ob, aak’alo’ob, ts’ono’oto’ob yéetel tu manglaril Quintana Roo. Maas suuk u yantal tu’ux eets’el ja’ yéetel ma’ taamil, tu’ux xíiwo’ob yéetel che’ob yano’obe’ ku bak’pachtik tu beel ti’al ma’ u yantal sajbe’entsil u ti’al. Kéen chuuknake’, ma’ táan u k’a’abéetkunsik u koj ti’al u náachik u yo’och. Leti’e’ ku t’ubikubáaj ich ja’, ts’o’oke’ ku séeb péeksik u kaal ti’al téej jupik u koj ti’ kay ku chukik. Kéen ts’o’okoke’, kéen jóok’ok lu’ume’, ku pulik u yo’och ti’ iik’ ti’al u chukik u jaantej.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
