Arsenura armida u científico k’aaba’, yéetel lepidóptero u especieil. K’ajóolta’an beey mariposa nocturna de seda ich káastelan t’aan yéetel méek’a’an tumen Saturniidae baatsil, junmúuch’ tu’ux táaka’an jaytúul ti’ le polillas maas chan piimatk yéetel jela’antak ichil tuláakal América.
Yaan ku yila’al tu noojolil México tak ti’ u jejeláasil lu’umilo’ob Sudamérica. Ku kajtal ti’ húmedo k’áaxo’ob. Ku tóop’ol ti’ je’, ku súutul xnook’ol, ts’o’oke’ pupa tak kéen nojochchajal, ba’ale’ kéen máanak u xnook’olile’ leti’ kéen múul yantak yéetel uláako’ob.
Xnook’olo’ob beya’ tu kanaj u beet aposematismo, le je’ela’ leti’ kéen u k’a’abéetkuns lelem boono’ob yéetel jats’us patrones ti’al u ye’esik ti’ ba’ax ku ts’áakubáaj u jaantej, es ke ma’ ki’ wa je’el u beetik k’aase’; ku p’isik kex 8 centímetros.
En español: Gusano zats, una de las polillas más voluminosas de América
Tu wíinkilale’ yaan u k’i’ixel yéetel u tso’otso’ob, le beetik ku ts’áak saajkil, kex tumen ti’ wíinike’ ma’ sajbe’entsili’. Yaan u boox yéetel k’aank’an t’o’olilo’ob, yéetel le je’elo’ ku ye’esik jach je’el u beetik k’aas ti’ jaytúul ch’íich’o’ob.
“Ku múuch’ul yéetel uláak’o’ob, beey u múul kajtalo’obo’, tumen ku núupul tak yéetel uláak’ xnook’olo’ob ti’ u mismoil especie ti’al u kuxtal, tumen ku múul kaxtik u yo’och, ku paklan kaláantikubáaj, wa ku kaxtik ba’al u múul beeto’ob, ku multiko’ob u chuun che’ob”, tu ya’alaj xbióloga Patricia Santos.
Ku jaantik u ya’abil che’ob, je’el bix Guazuma ulmifolia, Rollinia membranacea yéetel Bombacopsis quinatum, ts’o’oke’ yaan k’iine’, je’el u láaj jaantik u ts’u’ che’ob ti’al u p’atik jóojochil.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
