Jo’oljeak 30 ti’ noviembree’, Leydy Pech Martín, máax síij tu kaajil Hopelchén, Kaanpech, chíimpolta’ab yéetel Goldman, (The Goldman Environmental Prize), u asab nojochil chíimpolal ku k’u’ubul ti’ máaxo’ob beetik noj ba’alo’ob yóok’lal k’áax, lu’um yéetel u kuxtalil yóok’ol kaab, suuk u ts’a’abal ja’ab man ja’ab tumen Fundación Goldman. Ti’al le maaya ko’olela’, chíimpolal ku beeta’ale’ ku táakbesik múul meyaj ku beetik yéetel ko’olelo’ob, xiibo’ob beyxan múuch’kabilo’ob kaláantik k’áax yéetel lu’um, u paak’alo’ob, i’inajo’ob yéetel uláak ba’alo’ob ti’ yóok’ol kaab ku pe’ech’el tumen nukuch meyajo’ob yéetel mola’ayob beetik u p’áatal sajbe’entsil kuxtal yaan yóok’ol kab yéetel tuláakal ba’ax ku yantali’.
Beyxan xkabnáale’ tu ya’alaj chíimpolale’ k’a’anan tumen ku ye’esik jump’éel noj tuukul najmal u yojéelta’al tumen tuláakal máak: “Ko’olelo’one’ yaan to’on u páajtalil kyantal ti’ uláak’ kúuchilo’ob ti’al kba’atel yéetel klíik’sik kt’aan yóok’lal je’el ba’axak kuxtalil yaan”, tu ya’alaj.
Ichil jump’éel tsikbal tu beetaj yéetel La Jornada Maya, Leydye’ tu tsikbaltaj chíimpolale’ yaan u jach chíikbesik tuláakal bej káajsa’an yóok’lal ba’ax ku líik’sik u t’aano’ob, beyxan le jejeláas talamilo’ob yaan ichil u maaya kaajilo’ob u Péetlu’umil Yucatán, tak te’e k’iino’oba’ tu’ux jach talam yanik ba’al yóok’lal u pak’be’en k’oja’anil COVID-19, ts’o’okole’ beyxan yóok’lal uláak’ talamilo’ob úuch ka’aj máan le k’a’amkach ja’o’ yéetel chak ik’alo’ob. “K-oksik tu pool wíinik le loobilaj ts’o’ok u beetik wíinik te’e yóok’ol kaaba’”, tu ya’alaj.
Tu ya’alaje’ “chíimpolale’ yaan u cha’ak kchíikbesik tu táan yóok’ol kaab le nojoch talamil tu’ux yano’ona’, ts’o’okole’ ku ts’áak u muuk’ xan tuláakal ba’ax táan u beeta’al tumen xiibo’ob, ko’olelo’ob yéetel táankelemo’ob”.
U chíikulal meyaj ts’o’ok u beeta’al yéetel le láayli’ táan u yantal ichil u maaya kaajilo’ob u noojolil México, tu’ux táaka’an u múuch’kabilo’ob Muuch Kambal, Colectivo Apícola de los Chenes, Colectivo de Comunidades Mayas de los Chenes, Indignación, ichil uláak’o’ob. “Jump’éel chíimpolal kmúul ti’al, ts’o’okole’ ku oáajtal k-ilik xan bix yaniko’on walkila’ yéetel le jejeláas ba’alo’ob beetik u lúubul kmuuk’ tu táan le ba’ax ku yúuchul te’e yóok’ol kaaba’”, tu ya’alaj.
Pech Martíne’ ku jan tuukul junsúutuk, ts’o’okole’ ku k’a’ajsik líik’saj t’aano’ob u beetmaj yéetel uláak’ u yéet meyajo’ob. U chíimpolalil Goldmane’ jump’éel ba’al ku k’u’ubul ti’ tumen ts’o’ok maanal junk’aal ja’abo’ob káajak u meyaj te’e kaajo’obo’ ti’al u kaláantik u lu’umil ti’ nojoch mola’ayob beetik ba’alo’ob ma’ jach no’ojan u ti’alo’obi’. “U ba’atelil maaya k’áaxe’ ma’ chéen tu táan Monsanto ku beeta’ali’, tu táan xan u yoochel jump’éel nojoch ba’al est’kúunsa’an yóok’ol maaya kaajo’ob”, tu ya’alaj.
Walkila’, tu ya’alaj, sajbe’entsil yanik kuxtal, k’a’anan ba’alob je’el bix ja’, k’áax yéetel kuxtal yaan te’elo’ yóok’lal nojoch mola’ayo’ob. Beyxan máax beetik u t’aanil u múuch’il Colectivo de Comunidades Mayas de los Chenes, tu ya’alaj meyaj ku beetike’ ku kaxtik ka utsil yanak ba’al ti’al je’el ba’axak yaan yóok’ol kaab.
Pak’be’en k’oja’an yéetel cháak
Leti’e’ ku tukultike’ u pak’be’en k’oja’anil COVID-19 yéetel u ts’ook k’a’amkach cháak yanchaj te’e lu’uma’ ku chíikbesik bix ts’o’ok u talamtal ba’al te’e k’iino’oba’. “Chak ik’alo’ob máane’ tu ye’esajo’ob beyka’aj talamil yanik ba’al yéetel ba’ax ts’o’ok kbeetik ti’ yóok’ol kaab. Chéen u chíikulal le ba’alo’ob ma’ patal k’a’abéetkunsa’an ti’ ba’ax yaan ti’ yóok’ol kaab”, tu ya’alaj.
Wa ma’ leti’e’ nukuch mola’ayob wa agrotóxicos beetik u p’áatal ich sajbe’entsil le k’áaxo’ob yéetel paak’alo’ob yaane’, leti’e’ k’a’amkach ja’o’ yéetel búulul beetik. “Sajbe’entsil yaniko’ob”; tu ya’alaj, le beetik chíimpolale’ yaan xan u meayj ti’al kjeel tukultik yéetel k-osik tu pool kaaj ba’ax táan u beetik wíinik ti’al u k’askúuntik k’áax, ba’axo’ob k’eexilo’ob yaan yéetel bix u k’a’abéetkunsa’al lu’um, leti’e’ talamilo’ob ts’o’ok u yúuchul ti’ yóok’ol kaab. K’a’abéet k-ilik tu’ux yaan u moots le noj talamila’”; tu ya’alaj.
Leydy Pech Martíne’ tu jo’olbesaj jump’éel noj meyaj, tu’ux táakpaj ya’abach máak, ti’al u xot’ik u pa’ak’al soya laj jelbesa’an u ch’i’ibalil tumen Monsanto, tu noojolil México. U Corte Supremail Méxicoe’ tu jets’aj jala’ache’ tu p’ataj paachil u páajtalilo’ob maaya kaaj ts’o’okole’ tu ya’alaj ka ch’éenek u pa’ak’al soya jelbesa’an u ch’i’ibalil. Tu winalil septiembre ti’ u ja’abil 2017e’ Leydy Pech yéetel u múul meyajo’obe’, tu béeykunsaj u je’ets’el tumen Servicio Nacional de Sanidad, Inocuidad y Calidad Agroalimentaria u luk’sa’al páajtalil ts’a’aban ti’ Monsanto ti’al u pak’ik soya jelbesa’an u ch’i’ibalil ti’ ukp’éel noj lu’umo’ob.
Beyxan u líik’smaj u t’aan yéetel u múul meyajtmaj yéetel uláak’ múuch’il maaya máako’obe’ u meyajil kaab, tumen úuchben ba’al yéetel suuk u beeta’al tumen maaya kaaj. Ku jaach chíikpajal meyaj u beetmaj ti’al u kaláanta’al u yik’el kaab, le beetike’ takpoolnaja’an yéetel u jach ojel ba’ax talamilo’ob ts’o’ok u yúuchul tumen u seen ch’a’akal u che’ilo’ob k’áax, tumen mola’ayo’obe’ u k’áato’ob paak’ali’ yéetel ma’ táan u xu’ulul u k’a’abéetkunsa’al plaguicidas yéetel agrotóxicos (je’el bix glifosato), tumen ku beetiko’ob u k’astal u meyajil kaab, ba’ale’ beyxan yaan k’aasil ba’al ku taasil tu toj óolal wíinik, ti’ lu’um, ja’ yéetel ba’ax bak’pachtik u maaya kaajilo’ob Hopelchén.
Ichil uláak’ máaxo’ob chíimpolta’abob yéetel Premio Goldman te’e ja’aba’, ti’ yaan Chibeze Ezekiel yanchaj Ghana, Kristal Ambrose, síij Bahamas, Lucie Pinson ti’ u lu’umil Francia, Nemonte Nenquimo ti’ Ecuador yéetel Paul Sein Twa máax yanchaj Myanmar.
Pie: Leydy Pech Martine’ ku múul meyaj yéetel uláak’ maaya ko’olelob ti’al u líik’sik u t’aano’ob yóok’lal kuxtal.
