U kaajil Manie’, ti’ p’aatal 100 kilómetros náachil ti’ u noojol-lak’in u noj kaajil Jo’, ts’o’okole’ le kaaja’ chuup yéetel k’ajla’ay, ki’iki’ jaanal beyxan úuchben miatsil. Tak ma’ sen úuchake’, chíimpolta’ab beey Pueblo Mágico; ti’al u páajtal u je’ets’el le k’aaba’ je’ela’ unaj u yantal jayp’éel ba’al ti’ le kaajo’obo’, je’el bix ka yanak jump’éel ba’al jach k’a’anan ma’ táan u páajtal u kaxta’al wa u yila’al ti’ mix tu’ux uláak’ ti’ yóok’ol kaab.
Wa ku luk’ul máak ti’ kaajo’ob naats’ yaanik ti’, je’el bix Oxkutzcab wa Ticule’ yaan xan bix u k’uchul máaki’. Beeyxan wa Jo’ ku luk’ul máaki’.
Óol nookoy, ba’ale’ Yoshua Valle Burgos, máax jo’olbesik Cultura y Turismo ti’ u Ayuntamientoil le kaajo’, jujump’íitil úuchik u bin u ye’esik ba’ax yaani’, je’el bix u exkóonbentoil San Miguel Arcángel, jump’éel ba’al ku kóolik a wich ti’al a paktik yóok’lal beyka’aj u nojochil, bix beeta’anil yéetel bix yanik.
U pak’ilo’obe’ chak k’aank’an bona’ano’ob, je’el bix yanik úuch ka’acho’, tumen tu táano’obe’ úuch jump’éel ba’al mix tu’ux uláak’ úuchij, leti’e’ ba’ax k’ajóolta’ab beey Auto de Fe, ba’ax áantajnaj ti’al u k’amik chíimpolal beey Pueblo Mágico.
Wa ka taal tu kaajil Maní, yáax ba’ax unaj a beetike’, leti’ a k’ajóoltik le úuchben kúuchila’. Líik’sa’ab tu ja’abil 1549, yéetel patjo’oltab tumen Fray Juan de Mérida, leti’ u asab úuchbenil yaan Yucatán, tu ya’alaj Valle Burgos.
Tu k’ajla’ayil le kaaja’ ku tsikbalta’al úuchik u kóojol Diego de Landa, juntúul fráansiskaano tu beetaj u yoksaj óolta’al najil k’uj tumen kaaj u táanilkuunsmaj iik’, cháak yéetel k’iin. Le beetik Landae’, jump’éel k’iine’ tu much’aj kaaj ti’al u tóokik, tu táan, tuláakal maaya áanalte’ob yéetel nu’ukulo’ob. “Ts’o’okole’, kex yaj óol ba’ale’, ma’ táan u páajtal u tu’ubsa’al ba’ax úuchij, le beetik k’a’anan le kúuchilo’”, tu ya’alaj.
Beyxan te’e kaajo’, ti’ yaan jump’éel ts’ono’ot, Xcabach’e'en u k’aaba’. Yaan u tsikbalik a’alike’, kéen k’uchul u k’iinil u xu’upul ja’ ti’ yóok’ol kaabe’ chéen ti’ kun yantali’. Ba’ale’ yaan u yantal juntúul xkoonol alabtik kaan, yéetel máax bíin u yóot ja’e’, yaan u yantal u k’ubik juntúul chanpaal tu jeel ti’al u tséentik u yaalak’. Ts’o’okole’ kex ma’ táan u páajtal u báab máake’, ku yutstal u yokol cha’antbil.
Te’e kaaja’ yaan xan máaxo’ob tséentik kaab. Maanal ti’ 30 méeliponario’ob yani’ tumen ti’ ku meyaj u múuch’il Lolhá, ts’o’okole’ suuka’an u beetiko’ob U jaanil kaab yéetel U jéets’ lu’umil kaab (condiciones ideales para la producción de miel).
Beyxan ikil u kaxta’al u k’a’amal ajxíinximbal máako’ob te’e kaaja’, beeta’an jump’éel bej tu’ux ku páajtal u cha’antal jump’éel soolay, yóok’ol u bejil 33 yéetel 22, naats’ Centro de Salud; uláak’ ba’al yaane’ leti’ ki’iki’ janal ku páajtal u kaxta’ali’, u jach k’a’ananile’ leti’e’ póok chúuk ku beeta’al tumen Xunáan Clotilda.
Ma’ táan u xáantale’, te’e kaaja’ yaan u ts’a’abal u chíikulal ti’al u chíikpajal beey jump’éel lu’um no’ojan ti’al xíimbaltbil tumen yaan xan u ts’a’abal u bejil ti’al u nat’ik máak t’íinchak balak’ óol yéetel uláak’ ba’alo’ob.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
