Ti’ je’el máakalmáak ba’ateltáambale’, kaaje’ ku k’amik u jejeláasil t’aano’ob, ts’o’okole’ yaan k’iine’ ma’ chéen kúulpach ba’ax ku ya’alali’, tumen yaane’ ku jumpáaykúunsaj. Ku ya’alale’ láayli’ u beeta’al u suut taak’in ken jo’op’ok u yáanta’al u múuch’il ajk’atun táakano’obi’, ba’ale’ tu kúulpachil le je’elo’, ku k’áata’al xan ma’ u ma’anal ba’ax ku beeta’al tumen le uláak’ lu’umilo’, kex tumen ma’ táan u ketik ba’ateli’, ts’o’okole’ yaan k’iine’ maas ma’ ko’oj u koniko’ob wa ba’ax, wa maas chan ma’alo’ob u beetiko’obi’. Walkila’, ba’ateltáambal táan u yantal tu táan COVID-19e’ ts’o’ok u beetik u yantal tajan ya’ab t’aano’ob, ba’ale’ kéen múuch’uko’obe’ ku páajtal u yila’ale’ yaan jump’éel talamil ti’ bix u na’atal tumen lalaj kaajnáalo’ob.
Jump’éel ti’ le je’elo’obo’ ku ya’alaik “P’áatakech ta wotoch”; uláak’e’ “jóok’kech, xíinximbalnakech ta lu’umil”, “Ts’o’ok k je’ik, táan k beetik tuláakal ba’al ti’al u kaláanta’al máak”, ts’o’okole’ le ts’ooko’oba’ ku p’atiko’ob paachil yáax ba’ax k’áata’abo’. Ts’o’okole’, jaaj, u beeta’al u suut taak’ine’ ma’ táan u yúuchul wa ma’ táan u yantal máax manik wa ba’ax, ts’o’okole’ yóok’lal bix líik’sa’an u éekonomiail tu lu’umil Méxicoe’ ma’ táan u jach páajtal u p’áatal máak tu yotoch, je’el bix u k’áata’alo’.
Kaaje’, ku jóok’ol, ku bin janal ti’ jejeláas kúuchulo’ob, ku bin u wu’ulabtubáaj ti’ otelo’ob ma’ táan u páajtal u jach u chu’upulo’ob yéetel jach k’a’abéet u ts’áamaj máak u pixchi’ ken k’uchuki’. Yaane’ séeba’an u jan t’aan yóok’lal le máaxo’ob ku jóok’olo’obi’. Tak Papae’ ts’o’ok u t’aan tu yóok’lal, úuchik u ya’alike’ “ma’ u táan u tuukul máak yóok’lal tuláakal le jach p’áat tu yotocho’obi’, mix xan yóok’lal talamilo’ob táan u máansik máak yóok’lal taak’in yóok’lal ba’ax ku yúuchul yéetel pak’be’en k’oja’anil… u ts’áamo’ob u tuukulo’ob chéen ti’ u xíinximbalo’ob yéetel ti’ u ki’iki’ óolilalo’obi’”.
Máaxo’ob kuxa’ano’ob ti’ taak’in ku yantal le ken yanak ajxíinximbal máako’obe’ ma’ táan u tuukulo’ob je’el bix úuchik u beetik le jk’iino’. Máaxo’ob ku meyajo’ob ti’ le je’ela’, maas ku chan yantal u náajalo’ob ti’ ba’ax ku táats’ síibil ti’ob tumen máaxo’ob k’a’abéetkunsiko’ob u meyaj, tumen bo’ol ku beeta’al ti’obe’ lalaj winale’ ma’ ya’abi’, ts’o’okole’ wa ma’ táan u je’ets’el áantajo’ob wa le ken je’ets’eke’ ku yáax táanilkúunsa’al beyka’aj ku náajaltik máake’, ku jach p’a’atal paachil máak.
Ba’ale’, ti’ máax túun unaj u yantal u k’iinilo’ob je’elil ken yanak ba’ateltáambal wa, tu k’iinilo’ob yaan pak’be’en k’oja’anil. Beyxan, ichil tuláakal k’ajla’ayil máanja’ane’, unaj u je’elel ajk’atun máak yéetel máaxo’ob jo’olbesik. Leti’obe’, ts’a’abano’ob ti’ tulumo’ob, ajts’oon máako’obe’, ku yantal xan u k’iinil je’elil. Ba’ale’ tu kúulpachil le je’elo’, máaxo’ob ku jo’olbesajo’ob yéetel jéeneralo’obe’ ma’ táan u páajtal u je’elelo’ob mix junsúutuk.
Ich kaaj túune’, ba’ax ku ya’alale’, séeba’an u tuch’ubtik juntúul ajmeyaj máak ku ch’a’ak u chan k’iinil u je’elel, ts’o’okole’ ma’ táan u p’áatal mina’an máaxo’ob k’áatik ka u xúun p’at u meyaj le máax ku je’elelo’. Tumen u jaajile’, taak’in yéetel le ku bo’otale’, ti’ kaaj ku jóok’ol, ts’o’okole’ ti’ u meyajil jala’ach táaka’an,
U ke’etel xíinximbal tu beetaj Hugo López-Gatell yéetel le tu beetaj Doug Ford, máax beetik u miniistroil finanzas ti’ u kaajil Ontarioe’ ku sa’atbesik tuukul: u ts’ookil máaka’ tu yóotaj u tuus kaaj, le beetik yanchaj u p’atik u meyaj. Súubsekretaroil túune’, ila’ab yéetel chíikbesa’ab ti’ reedes soosiales, ts’o’okole’ yéetel tu cha’aj u máan u súutukil yanchaj ti’al u sáasilkúunsik ba’ax le ku seen a’alal tu yóok’lal; tu k’ab yaan ka’ach u na’aksik oochelo’ob je’el bix suuk u beeta’alo’, beyxan u ya’alix bix táan u kaláantikubáaj, ba’ax nu’ukbesajo’ob najmal u beetik máak kéen k’uchuk ti’ jump’éel otel yéetel ti’ kúuchil janal. Tu jeele’, tu cha’aj u k’i’ik’i’itpajal u yoochel tu’ux ku máan u xíimbalkunsikubáaj.
U jaajile’, beyo’, u yuumil Sana Distanciae’ ma’ tu beetaj jump’éel ba’al ma’ u yáax a’almaj ti’ méexikanoilo’ob ka’alikil táan u meyaj: jóok’kech, beet u suut taak’in. Ma’ bin táanxel lu’umili’, ts’o’okole’ kex tumen te’e oochel mina’an u pix chi’e’, ma’ chíikpaj wa ti’ ku máan ichil tajan ya’ab máaki’, je’el bix le jmúuch’o’ob Playa del Carmen tu ts’ook k’iinil le ja’ab máaniko’. Ba’ale’ ma’ xan chéen yóok’lal le je’elo’, táan u p’atik paachil meyaj táan u beetik ti’al u kaláanta’al kaaj ti’ u k’oja’anil COVID-19, mix xan táan u ch’éenel u meyaj ti’ u jala’achil México, tu’ux asab chíikpaja’an ti’ kúuchilo’ob k’a’aytaik péektsilo’ob, tu paach Jala’ach. Ts’o’okole’ ts’o’ok u chan máan k’iin táan u meyaj ti’al ka taalak u chan jáakcha’atej.
Ya’abach ba’al yaan u ya’al López-Gatell ti’ le winalo’ob ku taalo’. Ma’ táan u seten xáantal kéen úuchuk yéeytambal tu lu’umil México, ts’o’okole’ ma’ no’ojan yanik a’almaj t’aan ti’al ka úuchuk ti’ kóoreo. Yéeytambal ku náats’ale’ ku tukulta’ale’ leti’ u asab nojochil bíin yanak México, ts’o’okole’ tak wa yaan báakunae’, kajnáalo’obe’ u yoksmaj tu poolo’ob ba’ax yáax a’alan, “p’áatakech ta wotoch”:
Ts’o’okole’ beey, táan u tukulta’ale’, ti’al u k’iinil u yúuchul le yéeytambalo’, táan u tukulta’ale’ ya’ab u kajnáalo’ob México ts’o’ok u ts’a’abal u báakunao’obi’, yéetel ma’ xan táan u xu’ulul u yantal wa máax jach oka’an tu pool ba’ax ku k’a’aytik Morena, ti’al u ts’áak máak u yéeyajil ti’: ba’ale’ máaxo’ob ku ketikubáajo’obe’ láayli’ yaan xan u nu’ukil u ts’aatáantiko’ob le pak’be’en k’oja’anila’, tumen leti’ob máaxo’ob p’atmajil u lu’umil México tu kan t’o’olil ichil tuláakal u noj lu’umilo’ob yóok’ol kaab tu’ux asab ya’ab máak ku kíimil yóok’lal COVID, kex tumen chan ch’eenel u yúuchul. Mix ba’al yaan u yil páayt’aan ku beeta’al ti’al ma’ u yoksa’al ti’ poliitikáa jump’éel ba’al síij yéetel poliitikóo tuukul.
Adendum
Ti’ ba’ateltáambale’, máaxo’ob jo’olbesik meyaj yéetel ajk’atuno’obe’ ma’ táan u je’elelo’ob. Yaan máak je’el u tukultik mix bik’in unaj u jóok’olo’ob ti’ le kúuchil tu’ux ku meyajo’obo’. Ba’ale’ ma’ beyi’. Láayli’ u jóok’olo’obe’, ku máano’ob xíinximbal, kex tumen te’e súutuko’obe’, láayli’ xan u k’amiko’ob noj péektsilo’obi’ yéetel ku yantal u jóok’siko’ob u súutukil ti’al meyaj. Táan u binetik, u chan líik’sa’al u yóol tuláakal máaxo’ob jach aktáantik le pak’be’en k’oja’anila’. Tuláakal máaxo’ob ku meyaj ti’ jala’ache’ najmal u beetiko’ob. Aj meyajo’obe’ ts’o’ok u ka’analo’ob, yéetel máaxo’ob jo’olbesiko’ob meyaje’ ma’ u k’áat u yilo’ob ba’ax le jach k’a’abéet ti’ob ti’al u ts’aatáantiko’ob ba’atel ku beetiko’obi’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
