U k’ajóolta’al máakalmáak u páaraderoil kiisbuuts’ jach sajbe’entsil ti’al ko’olele’, je’el bix xan u beeta’al k’áatchi’ob yóok’lal bix u yilko’ob u meyaj ti’al ko’olel yéetel u jach xo’okol jaytéen ku na’akalo’obi’, chéen jayp’éel ti’ nu’ukbesaj meyaj jts’a’ab k’ajóoltbil tumen Instituto de Movilidad de Quintana Roo (Imoveqroo) tu táan féeminista múuch’ilo’ob, ti’al beyo’ u kaxta’al u chan éemel u xookil loobilaj ku beeta’al ti’ ko’olel ich kaaj.
Múuch’tambale’ táaka’an ichil meyajo’ob ku taal u beeta’al ti’al u ts’aatáanta’al ba’ax k’áata’ab ti’ jala’ach tumen múuch’kabilo’ob tu winalil noviembre máaniko’; ichil ba’ax k’áata’abe’ ti’ yaan “ka patjo’oltak meyaj ti’al u k’e’exel ba’ax jets’a’an ti’ a’almajt’aan yóok’lal akooso káayejeeróo yéetel ka beeta’ak xan meyaj ti’al u k’e’exel ba’al ichil Ley de Movilidad, tu’ux ka táakbesa’ak ba’ax no’ojan ti’al ko’olele yéetel ti’al xiib”.
Yóok’lal le je’elo’, máax jo’olbesik Imoveqroo, Jorge Pérez Pérez, tu beetaj jump’éel múuch’tambal ti’ Internet yéetel le múuch’kabilo’oba’ ba’ale’ beyaxn yéetel Red Feminista de Quintana Roo.
También te puede interesar: Identificarán paraderos más inseguros para mujeres en QRoo
Tu súutukil táan u yúuchul meyaje’ jóok’ le tuukulo’oba’: u káajal u beeta’al nu’ukbesajo’ob ti’al u p’i’isil beyka’aj loobilaj ku yantal yóok’ol ko’olel kéen na’akak ti’ tráansportée puublikóo, beyxan u yantal mokt’aano’ob ti’al u yúuchul múul meyaj ichil mola’ayo’ob ti’al beyo’ u ts’o’oksa’al tu beel tuláakal takpool ku beeta’al kéen na’akak máak ti’ tráansportée puublikóo te’e lu’umo’, ba’ale’ ka jach ts’aatáantak ko’oleli’.
Beyxan ch’a’ab u t’aanil yaan u beeta’al k’áatchi’ob ti’al u yojéelta’al bix u meyaj ba’ax jets’a’an u ti’al ko’olel yéetel u yojéelta’al jaytéen ku na’akalo’obi’, beyxan u jach ojéelta’al jach ba’ax oora ku k’a’abéetkunsa’al kiisbuuts’ kéen máanak ti’ bejilo’ob ku biinsik yéetel tu’ux te’e ku asab úuchul loobilajil, beyxan u patjo’olta’al yéetel u beeta’al u meyaj nu’ukbesajo’ob no’oja’an ti’al ko’olel kéen na’akako’ob tráansportée puublikóo; je’el bix xan u yojéelta’al máakalmáak páaraderoilo’ob jach sajbe’entsilo’obi’, ichil uláak’ ba’alo’ob.
Múuch’tambalo’obe’ mantats’ u beeta’alo’ob ti’al u ts’a’abal ojéeltbil ba’ax meyajilo’ob táan u bin u ch’a’ak bej yéetel ti’al xan u ma’alo’obkunsa’al tuláakal ba’ax ts’o’ok u yáax k’áata’alo’. Pérez Pérez tu jets’aj u t’aanil ti’al u jach ts’aatáantik ka beeta’ak tuláakal ba’ax ts’o’ok u je’ets’el te’e múuch’tambalo’, tu’ux táakpaj Ariadne Song, ti’ u múuch’kabil
Xtabay; Dulce Pat, ti’ Commaya; Yunitzilim Pedraza, ti’ Marea Verde; Liz Lugo, ti’ Siempre Unidas; Karla Rivero González, u kóomisionaada ejecutibail Atención a Víctimas del Estado de Quintana Roo; Claudia Guillemot, máax beetik u séekretaria teeknikail Plan Sin Violencia en Casa; ichil uláak’o’ob.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
