Máank’inalo’ob jeets’el tumen ONUe’ ku kaxtik u súutul u paakat kaaj yóok’ol talamo’ob ma’ chika’antako’obi’, ti’al beyo’ u káajal u péeksik u yóol kaaj. U K’iinil Ko’olel yéetel Xch’úupalal ich Its’atil yéetel Téeknolojiiae’ ku kaxtik ka kéet yanak u páajtalil u yantal yéetel u meyaj ko’olel yéetel xiib ichil je’el ba’axak siientifikóo meyajil. Beey túuno’, tu ja’abil 2015e’, je’ets’ 11 ti’ febrero beey u k’iinil ti’al u chíimpolta’al u k’a’ananil u yantal ko’olel ich its’atil. Kex tumen ts’o’ok u bin u ya’abtal ko’olel xokik líinsensiatuurae’ yóok’lal its’at, téeknolojiia íingenieríia yéetel kaambal xookolo’ob (STEM) noj xáak’ab p’aatal ichil xiib yéetel ko’olel ti’ ba’alo’oba’; jach táaj chika’an ti’ lu’umo’ob tu’ux táan u bin u xíimbalo’ob, ts’o’okole’ Méxicoe’ ma’ p’aatal pachili’. Ajxak’al xooko’ob de ko’olele’ ma’ táan u chukiko’ob mix u 25% ti’ le yano’ob yóok’ol kaab. U xookile’ ma’ táan u jach ya’abta’al ti’ u kaambalil téeknolojiias de la íinformasioon yéetel ti’ kóomunikasioon, mix xan ti’ íinjenieriiaob. Beey túuno’, u páajtalil u ts’o’oksiko’ob dóoktoradoe’ chéen k’ucha’an tak tu 2%.
Tuukulo’ob jets’a’an yóok’olo’ob yéetel u kuuch bix unaj xiib yéetel ko’olele’, láayli’ u beetik u p’áatal tséelil xch’úupalal yéetel ko’olel ti’ ba’alo’ob yóok’lal itst’at. Ti’al u páatjal u aktáanta’al ba’axo’ob taalja’an yéetel siiglo XXIe’, je’el bix u k’éexel u máan k’iin yéetel pak’be’en k’oja’ano’obe’, k’a’abéet ojéela’an ba’al yóok’lal its’at, le beetike’, kaaje’ ma’ táan u páajtal u p’atik paachil, u na’atil yéetel u patjo’olil meyaj ku beeta’al yóok’lal le ba’alo’oba’, beeta’an tumen ko’olel, ku chíikbesiko’ob u 50%.
Wíinike’ páatchaj u pe’echabtik Uj, ba’ale’ le je’elo’ béeychaj tumen kantúul ko’olelo’obe’ jach meyajnajo’ob u ti’al. U k’aaba’obe’ mix juntéen chíikbesa’ab ichil jejeláas k’a’aytajilo’ob beetchaj, Te’e k’iino’oba’ tu’ux táan u máan pak’be’en k’oja’ane’ ku páajtal kt’aan yéetel kmeyaj tumen yaan WiFi, ts’o’okole’ le ba’ala’ láayli’ juntúul ko’olel patjo’oltej (Ada Lovelace). Ti’ u chíimpolalilo’ob Nobele’ jach ma’ kéet yanik u k’uubulilo’ob ts’a’aban ti’ xiib yéetel ko’oleli’. Yóok’lal ts’akyaje’ chéen ti’ 5 por siiento le ts’a’abano’ k’uba’an ti’ ko’olel; ti’ kíimikáae’ 3 por siiento yéetel ti’ fisiikáa beyxan éekonomiiae’ chéen 2 por siiento. Ichil u ja’abil 1901 tak 2020, u Nobelil Fisikáae’ ts’o’ok u k’u’ubul 215 u téenal, chéen kantúul ko’oleli’.
Beyxan u jach yáax wáal meyajil beeta’an ti’al u páajtal u líik’sa’al báakuna ti’al pak’be’en k’oja’an ku máan te’e k’iino’oba’, beeta’an tumen juntúul ko’olel (Katalin Karikó), máax patjo’olmajil u báakunail ARNm. Le je’ela’ ku “ka’ansik” ti’ u seelulasil kwíinkilal u beeto’ob jump’éel próoteináa k’a’anan ti’al u kanik u núuk ba’al ti’al ma’ kk’oja’antal. Le je’ela’ jela’an yéetel uláak’ báakunaob ku beeta’al tu’ux ku ch’a’abal yéetel u ch’i’ibal kimen wa kuxa’an biirus. Ichil u ja’abilo’ob 90e’, mixmáak óot u éejent meyaj tu beetaj, ba’ale’ walkila’, Moderna yéetel BioNTech ts’o’ok u k’amiko’ob u tajan ya’abil mollonesil ti’al u meyajtiko’ob.
Pak’be’en k’oja’ane’ ts’o’ok u jela’ankúunsik ba’al ichilo’one’ex, jach chíika’an tu kuxtal ko’olel, le ku meyajtiko’ob xak’al xook ba’ale’ beyxan ichil máaxo’ob yaan u paalal táan u xook. Leti’obe’, ku k’a’abéetkunsiko’ob 28 ooras lalaj p’isk’iin ti’al u beetiko’ob u meyajil ichnaj, tumen leti’e’ proomedioil jóok’sa’an ti’al le meyaja’ tu lu’umil México, ts’o’okole’ yanchaj u beetik u xka’ansajilo’ob kaambal kex náach yaniko’ob. Jayp’éel ja’abo’ob paachile’ béeychaj in yantal ti’ jump’éel chan meyaj beeta’ab ti’ jump’éel Montessori. Ku k’áata’al ka bo’onok jump’éel naj yéetel máaxo’ob yano’obi’, beyxan meyajo’ob ku beeta’ali’. Ti’ paalale’ ku k’áata’al: Jayp’éel meyajo’ob ku beetik lalaj juntúul máak ichnaj, máax beetik le meyajo’oba’ yéetel bix je’el a wu’uyikabáaj wa teech laj beetik u ya’abil le meyajo’oba’, tu séeba’anile’ ku núuka’al tumen paalal, “je’el in wu’uyik ma’ patali’ yéetel je’el u lúubul in wóole’”. In k’áat in wojéelt tu’ux ts’íiba’ane’, leti’e’ maamao’ unaj u kaláantik paalal, u beetik u ts’íibo’ob, u chakiko’ob janal, u míiko’ob naj, ichil uláak’ ba’alo’ob. Leti’e’ jeets’el tuukulo’ob unaj u tse’elelo’ob yéetel kaambal ku beeta’al, láak’tsilil yéetel chíimpolal yóok’ol meyaj ku beeta’al ichnaj, u ti’al u yutsil tuláakal máax yanao’ob te’elo’.
Its’ate’ ma’ táan u páa’taj, mix xan u k’iinil u k’u’ubul wa ba’ax meyajil. Ojéela’ane’, je’el ba’axak ko’olelil ku meyaj tu yotoch yéetel u paalal kex yóok’ol 30 oorase’, yaan u béeykunsik u meyajtik chéen ichil 20 tak 30 ooras ti’ u its’at meyajil. Le beetik ma’ ya’abach ko’olel ku béeytal ichil u xookil its’at yéetel ti’ ka’anal meyajo’ob. K’a’anan u k’éexel le xma’ keetil yana’, ikil u patjo’olta’al túumben poliitikáas yéetel tuukul meyakj’ob ti’al u yáanta’al ko’olelo’ob yéetel xch’úupalalo’ob ichil u meyajil its’at, ma’ chéen ti’al u xooko’obi’, ti’al xan u páajtal u meyajo’ob ken ts’o’okok, ba’ale’ tu’ux ma’ u k’a’ap’éelchajal wa u yóoxtenchajal meyaj ku beetiko’obi’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
